Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
N
Német keménységi fok 530 A szabályozás tervezése során állandó -*■ kereszt- szelvényt vesznek alapul a -*■ gázlókban és a -*■ kanyarulatokban, a szélességet a gázlókban esetleg csökkentik. Bár a folyók alaprajzi vonala- zását, a kanyarok sorozatát itt is alkalmazzák, de a kanyarok között gyakran találunk hosz- szabb-rövidebb egyenes szakaszokat is. A sarkantyú feje gyakran hosszirányban elhajlított, ill. hosszirányú fejben végződik (T és L alakú sarkantyúk). Német keménységi fok. Egy 1 vízben oldott 10 mg kalcium-oxiddal (CaO) egyenértékű kalcium- v. magnéziumionnak felel meg. Rövidítése: n.k.f. (-<- Keménység) Népbetegségek. A kedvezőtlen életkörülmények következtében egy-egy népcsoportot sújtó betegségek. A N. közül az ivóvíz -► jód- hiánya a golyvásodást, nem megfelelő fluortartalma (Fluorhiány) pedig a fogszuvasodást okozza. Néper. A csillapítás (-► Csillapítási tényező) egysége. A különféle vonalak csillapítását helyettesítő, fokozatonként változtatható műkapcsolások előállítására szolgáló készülék a JVéper- szekrény. A távbeszélő-berendezések hangerejének vizsgálatához használják. Népesség (állomány, populáció). A környezet- tanban egy faj, rendszertani egység v. más mesterséges élőlénycsoport egyedeinek összessége, ha azok bizonyos térbeli együttélés és a közösség keretében való szaporodás alapján egységet alkotnak. Népességdinamika. Valamely faj népességének (állományának) változása egy termőhelyen v. életközösségen belül. Népességsűrűség. Az életközösség -*■ pillanatnyi állományának mértéke: a terület- v. térfogategységben található egyedek száma. A halászatban: a halastó felületegységére telepített halak száma v. súlya. A halak N.-ének ésszerű szabályozása halgazdasági feladat. ( -► Biomassza) Népgazdasági hatékonység Gazdasági hatékonyság Népgazdasági mérleg. Országos szinten állítja szembe az anyagi—pénzügyi és munka- erőforrásokat az irántuk megnyilvánuló szükségletekkel. Három fő részből áll: A társadalmi termékmérlegből, amely a társadalmi termék forrását és ennek felhasználását állítja szembe. Az összevont társadalmi termékmérleg tulajdonképpen ösz- szevont anyagi mérleg, amely a társadalmi termék anyagi formában történő mozgását mutatja. A forrás oldala a társadalmi termék keletkezésére utal, egyrészt ágazatonként (termelés, behozatal) másrészt szektorok szerint (szocialista és magánszektor), harmadrészt gazdasági rendeltetés szerint (termelési eszközök és fogyasztási cikkek). A felhasználási oldal tartalmazza: a) a pótlási alapot (a termelőágazatok anyagfogyasztása és a termelőágazatok amortizációja) ; b) a fogyasztási alapot (a lakosság fogyasztása, a közületek anyagfogyasztása és a szolgáltatások anyagfogyasztása); c) a felhalmozási alapot (állóalapok bővítése, forgóalapok bővítése, tartalékok növelése); d) a veszteségeket; e) a kivitelt. A társadalmi termék termelésének és felhasználásának összefüggéseit és mozgását részletesebben tartalmazza a társadalmi termék sakktábla-mérlege, amely egyrészt kimutatja a termékek mozgását a termelőágazatok között (tehát az egyes termelési ágazatok termékfelhasználását és termékkibocsátását), másrészt pedig a termelés, felhalmozás és fogyasztás közötti arányokat. A sakktábla-mérlegben vízszintesen az egyes sorok az egyes ágazatok értékesítését, függőlegesen az oszlopok pedig az egyes ágazatok felhasználásait tartalmazzák. A nemzeti jövedelem mérlegének feladata a nemzeti jövedelem termelése, elosztása és felhasználása közötti viszony vizsgálata. Abban különbözik a társadalmi termékmérlegtől, hogy csak az egyes ágazatok által létrehozott új értéket tartalmazza. A forrás oldalon tartalmazza a külkereskedelem nemzeti jövedelemhez való hozzájárulását is. A mérleg másik oldala az új érték felhasználását tartalmazza, a fogyasztási és felhalmozási alapot. Az összevont munkaerőmérleg a munkaerő oldaláról vizsgálja az újratermelési folyamatot. Fő feladata a munkaerőfelesleg v. -hiány feltárása, s a foglalkoztatás, valamint a fedezet forrásainak megkeresése. A munkaerőmérleg forrás oldala két fő részből tevődik össze: a munkaképes korú lakosságból és a nem munkaképes korú aktív keresőkből. Ezek alkotják a népgazdaság összes potenciális munkaerő-forrását. A felhasználási oldal azt foglalja magában, hogy a rendelkezésre álló munkaerő hogyan oszlik meg aktív keresőkre és nem keresőkre, továbbá a keresők megoszlását a különböző népgazdasági ágazatok között. Névleges átmérő; — esés; — nyelés; — teljesítmény; — fordulatszám stb. A gépekre, szerkezetekre jellemző méret v. adat, mely a bizonyos határok között változó tartományból egyetlen, egyértelmű, jellemző értéket képvisel.
