Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
N
525 Nedvességtartalom Nálrium-hipoklorilos adagoló Nátronlúg-lágyítás -*• Marólúg-eljárás Nátronszám. A kazánvíz védőlúgosságának kifejezője. Értéke a vízben levő nátrium- hidroxid (NaOH), továbbá nátrium-karbonát (Na2C03) és nátrium-szulfát (Na2S04) 4,5 részének, végül a nátrium-foszfát (Na3P04 • • 12 H20) 1,5 részének összege, mg/1-ben kifejezve: N = NaOH 4Na2C03 + Na2S04 4,5 + + Na3P04.12H20 1,5 Nedves égetés -*■ Zimmermann-féle eljárás Nedves éghajlat -*• Humid éghajlat Nedves hőcsere. A nyitott rendszerű -*■ hűtőtornyokban végbemenő folyamat, amelyben a fölmelegedett hűtővíz átadja az átáramló levegőnek fölösleges hőmennyiségét, ugyanakkor a keringtetett víz egy része elpárolog a levegőbe. A párolgási hőelvonás is részt vesz a víz hűtésében. A N. tehát egyidejű hő- és anyagcserefolyamat. Nedves hőmérséklet -*• Pszichrométer Nedvesített keresztszelvény (vizes szelvény). A meder áramlásra merőleges metszetének (keresztszelvénynek) a vízszinttel és a mederfalakkal, ill. medencefenékkel határolt része. A -*• mederszelvény vízzel telt része a -*■ nedvesített terület, a vízzel érintkező mederfal, ill. mederfenék hossza a nedvesített kerület, a kettő hányadosa a hidraulikus sugár. Nedvesített kerület. A vízfolyás v. vezeték keresztszelvény-síkjának és nedvesített felületének metszésvonala. Mértékegysége rendszerint m2. A széles, sekély vízfolyások N.-e közelítőleg a víztükörszélességgel egyenlő. A N. ismerete többek között a hidraulikus sugár meghatározása szempontjából fontos. (-*- Nedvesített kereszt- szelvény) Nedvesített terület. A vízfolyás v. a szabad vízfelszínű (nem telt szelvényű) vezeték kereszt- szelvényének az a területrésze, amelyet a nedvesített kerület vonala és a vízszintvonal határol. Telt szelvényű vezeték esetében a N.-et teljesen a nedvesített kerület vonala határolja. A N. mértékegysége rendszerint: m2. A N. nagyságának ismerete többek között a vízhozam meghatározása szempontjából fontos. (->- Nedvesített keresztszelvény) Nedvesítő folyadék. Olyan folyadék, amelynek meghatározott szilárd testhez való adhéziója nagyobb a saját molekuláris kohéziójánál. Az ilyen folyadék nedvesíti a szilárd testet, ellentétben a nem nedvesítő folyadékkal, amelynek adhéziója kisebb a saját molekuláris kohéziójánál. Az előbbiek csoportjába tartozik pl. a víz, az utóbbiakéba pl. a higany. A szilárd határfelülettel érintkező N. szabad felszíne homorú, a nem nedvesítőé domború. Nedvesítő öntözés. Az összes öntözési módok (felületi, esőztető, altalaj) gyűjtőneve, kivétel: a speciális, a tároló-, a trágyázó-, színező- stb. öntözés. Nedvesség. A szilárd testeknek, valamint gázoknak az a tulajdonsága, hogy vízgőzt v. a szilárd test részecskéihez tapadt, nem teljesen összefüggő vizet tartalmaznak. A N. mértéke a gáz v. a szilárd test egységében levő víz mennyisége. A N. mértéke többek között meteorológiai, talajtani és építőanyag-ismereti szempontból fontos. Nedvesség mint környezettani tényező. Az élőlények egy része egész életét vízben (víz alatt) éli le (hidrofil fajok), mások csak nedvespárás környezetet igényelnek (higrofil). A közepes vízellátottságú helyeken rnezofil, a száraz, meleg élőhelyen xerofil fajok és együttesek élnek. Nedvességtartalom. 1. A szilárd testek higroszkóposan kötött v. a felülethez tapadó víztartalma, amelyet az ún. fajlagos jV.-mal jellemeznek. A fajlagos N. az anyag víztartalma
