Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
M
Mész—szóda-eljárás tartalma pedig 3—8 mg/1 között van. A M.-ban levő vizek alkalmasak -<- esővédő réteg képzésre. Mész — szóda-eljárás. -► Vízlágyítási módszer. A mész a víz karbonátkeménységét, a szóda az állandó keménységet csökkenti. 508 nyers víz Mész—szódalágyító berendezés Mésztej. Az égetett mész vízzel oltásakor keletkező fehér színű, folyékony szuszpenzió, amely általában 90% vizet és 10% Ca(OH)2-ot tartalmaz. Ülepítés során a Ca(OH)2 leülepszik, és fölötte a meszes víznek nevezett, telített vizes oldat helyezkedik el. Mésztelítő. A mésztejből telített mészvíz- oldat előállítására szolgáló készülék. Kis teljesítményű, mészvízzel dolgozó vízlágyítókban alkalmazzák. Mésztufa Édesvízi mészkő Mibis-eljárás. Csírátlanító-eljárás; svéd szabadalom. A vizet túlklórozzák, majd a kellemetlen íz- és szaghatások kiküszöbölése céljából magnó, akdolit stb. szűrőanyaggal töltött gyorsszűrőn vezetik keresztül. A M.-t főleg fürdővizek csírátlanítására használják. Micella. Óriásmolekulák kolloidális méretű kristályos halmaza, amely a derítőszerek hatására keletkezik és már ülepszik. Michaelis-féle dejektor. Vízlágyító berendezés kisebb kazánüzem, központi fűtés részére. Csővezetékbe könnyen beépíthető, hengeres zárt edény, amelynek szódatartálya és iszapleválasztó tere van. Michigan-tó -*■ Világ nagyobb tavai Micskei Imre (1820— 1899) vízépítő mérnök, 1859—1871-ig a Sárvízi Nádor-Csatorna Társulat igazgató mérnöke, 1871-től a Közmunka és Közlekedésügyi Minisztérium Elnöki, majd (1887-ig) Vízépítési osztályának vezetője. Irodalom. Sárközi I.: Régibb vízimérnökeink. Bp. 1897. M-idom -*■ Csőidomok Mihálik János (1818—1892) neves vízimérnök. A szabadságharc előtt a Ferenc-csatorna építésében vett részt, majd vezette az építkezést. Utána a Tisza-szabályozásban tevékenykedett. A szabadságharc után, melyben aktívan részt vett, a Vajdaság vízrendszerével foglalkozott. Az ő műve a bezdáni hajózsilip, mely Európa első vasbetonépítménye (1856). Nézeteit számos tanulmányban tette közzé. Mikoviny Sámuel (1700- 1750) mérnökpolihisztor, a XVIII. szd. egyik legkiválóbb magyar mérnöke, a tudományos térképészet hazai úttörője. A selmeci Bányatisztképző Intézet megszervezője és első tanára (1735), a selmeci bányavíz-gazdálkodás újjászervezője és egy — korában páratlan méretű — víztárolórendszer építője. Jelentős vízrendezési munkálatokat végzett a tatai, ószőnyi stb. Eszterházy uradalomban, s Bél Mátyás „Notitia Hunga- riae”-jának munkatársaként elkészítette az orőchm ff I, ciuloi.f 1',i n It oil I a ' Mikoviny Sámuel
