Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

M

Mértékadó nyomás és kivitelű eleme, amely az áramló folyadék mennyiségét méri. Mérőoldat -»Térfogatos elemzés Mérőón. A hidrológiában használatos egy­szerű mélységmérő kézieszköz. Lényege: a zsi­nórra függesztett ólom. Vízbe bocsátásával meghatározható az adott víz mélysége. Mérőperem. A vízhozammérés legegysze­rűbb eszköze; szűkítő nyílás, amely az ún. hatónyomást a keresztmetszetnek éles szélű pe­remmel való leszűkítésével kelti. Mérőperem D — csőátmérő, d — mérőperem átmérője Mérőrúd -*■ Iszapmérő rúd Mérőszalag. A vízszintes és egyenes pályán végzett geodéziai hosszúságmérés egyik eszköze. Fő része az edzett acélból v. invárból készült szalag, amelynek szélessége 15 — 20 mm, hossza általában 20 m. Használnak 50 és 100 m-es szalagot is. A szalag mindkét végén fogantyú van. Tartozékai: a raktározó keret, 11 mérőszeg és 2 karika. Két fő csoportba sorolhatók: ütköző- szalagok és végvonásos szalagok. Mérőszárny. A víz sebességének mérésére szolgáló, 5—12 cm hosszú vitorlákkal ellátott forgószárnyas berendezés, amely 10 v. 20 fordu­latonként elektromos jelközvetítéssel, v. mecha­nikai kapcsolattal jelzést ad a számláló műszer­re. Mérőszelvény. A medrek és csatornák előre kijelölt, esetleg különleges építményekkel ellá­tott szelvénye, ahol a vízállás rendszeres figyelésén kívül a vízhozamot is mérik. Mérőszűkület. A vízhozammérő berendezé­sek egyik típusa. Lényege: a keresztmetszet szűkítésével a víz megduzzad, ennek hatására az átfolyó víz sebessége megnő, rohanó víz­mozgás alakul ki, így az alsó vízszint nem zavar­ja az átfolyást. Az átfolyás helyét függetlenítet­tük az alsó víz hatásától. Egy leolvasással és kis magasságveszteséggel is elvégezhető a vízhozam­mérés. Három csoportba oszthatók. 1. Mérő­perem. 2. Mérőtorok (-»- Balloffet-féle mérő­torok). 3. Venturi-csatorna. (-*- Venturi mérő, -*• Parshall-csatorna) Mérőtölcsér. Kúpos szűkítővei ellátott mé- rőnyílás. Mérővezeték. A vízmérő mérési pontjain észlelt nyomáskülönbséget a távolabbi jelző­műszerhez továbbító, összekötő csővezeték. Mérőzsilip. Szabályozható elzáróberende­zéssel (tábla, csőzár) ellátott műtárgy, mellyel a vízhozam mérhető. Ilyen pl. a Pikalov-zsilip, a mellékáramkörű táblás zsilip. Mértékadó árvízszint. Az árvízvédelmi művek kiépítéséhez megállapított -*■ árvízszint, mely v. a folyó különböző szelvényeiben a töltésszakadások bekövetkezése nélkül észlelt legmagasabb vízszintek burkoló görbéje, v. töltésszakadások esetén az a számítással meg­állapított vízszint, amely töltésszakadás nélkül következett volna be. Az ily módon meghatáro­zott M.-et szükség szerint az eddig észlelt víz­állás-, vízhozam- v. csapadékadatokból számí­tott és meghatározott valószínűséggel várható árvízszint figyelembevételével korrigálják. Mértékadó csapadéksorozat. Azoknak a csapadékadatoknak a sorozata, amely valamely vízügyi létesítmény v. műtárgy tervezési mun­káiban — előzetes gazdasági és műszaki mér­legelés után — mértékadó adatsorozatnak mi­nősül. Mértékadó dinamikus üzemvízszint. Az a felszíngörbe, amely a bögézett és vízszíntartás- ra berendezett csatornákban, maximális üzemi vízszállítás mellett, a lehetséges üzemvízszintek egyik határeseteként áll elő. Mértékadó fajlagos lefolyás. A vízgyűjtő területen meghatározott fajlagos lefolyások kö­zül az az érték, amelynek alapján, természetes vízfolyások esetében, az ár- és belvízvédelmi művek kiépítésének mértékét meghatározó víz­hozam kiszámítható. Mértékadó gázló Csúcsgázló Mértékadó időszak. Az öntözésben az a naptári időtartam, amelybenaz öntözőrendszer, öntözőfürt v. öntözőtelep huzamosabb ideig (legalább 10—15 nap) a maximális öntözővizet igényli. Öntözőtelepeken a M. — általában — július második fele és augusztus első hete. Olyan öntözőtelepeken v. -rendszerekben, ahol a rizs­területek aránya nagyobb, mint az öntözött terület 1/3-a, az árasztás is lehet mértékadó. A M. minden esetben a vízigény-ábrából álla­pítható meg. Mértékadó igénybevétel. A tartók, a szer­kezetek méretezése szempontjából mértékadó terhelés. A tartó méreteit úgy kell meghatározni, hogy a M.-t a rugalmassági határ alatt maradó alakváltozásokkal tudja elviselni. Mértékadó nyomás. A műtárgyakra, léte­sítményekre ható különböző mértékű lehetséges 505

Next

/
Thumbnails
Contents