Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
M
Medertározás haszonszedési jogát (pl. az árvízvédelmi célokat szolgáló fűzrőzse szedését), valamint másoknak a külön jogcímen alapuló haszonvételi jogát (pl. a nádgazdasági vállalat kitermelési jogát). Az üzemszerű nádkitermelés joga a tsz-t (a nádgazdasági vállalat kezelésébe tartozó nádterületek kivételével) az üzemi területéhez közvetlenül csatlakozó v. abba beékelődő nádasokra illeti meg. Mederképző erők. A különböző lefolyási viszonyok között (esés, -*■ vízhozam stb.) levonuló víztömegek mozgási energiájából származó erők, melyek hordalékmozgással (hordalékképzés, szállítás és lerakódás) alakítják a mederviszonyokat. (->- Hordalék) Mederképző vízhozam (és vízállás). A fo- lyónak az a -> vízhozama (pontosabban a vízhozam-tartománynak az a része), amelyhez tartozó hordalékmozgató erő (-* Elragadó erő) és -*■ tartósság szorzata a legnagyobb értéket adja. (Pl. a Dunának Dévény és Gönyű közötti szakaszán, a 2500—3000 m3/sec közötti vízhozamhoz tartozik a teljes hordalékhozamnak csaknem 70%-a.) Mederkitüző jelek Hajóútkitűzés Mederkotrás Mederfenntartás Mederkút. A folyó medrébe mélyített -*■ cső- kút, amely vízutánpótlását elsősorban a vízfolyásból kapja. Előnye a parti szűrésű kutakkal szemben: nagyobb vízhozama, egyszerűbb kútfejkiképzése, hátránya: nehezebb, búvármunkát is igénylő építése, továbbá ellenőrzésének bonyo- lulsága. Medernyilvántartás. A folyók v. tavak állapotának és helyzetváltozásának folyamatos megfigyelése, valamint időszakos fölvételek alapján való rögzítése. Alapját a nyilvántartási keresztszelvények adják, amelyeket a partokon elhelyezett és bemért állandó jellegű kövek között (VO-szelvény) mérnek föl. A M.-i időszakos fölvételek feldolgozását általában mélységvonalas mederhelyszínrajz ( —Mélységvonalak), -► hossz-szelvény és keresztszelvények formájában végzik. Az időszakos fölvételek összehasonlítása alapján értékelhető a mederállapot változása. (->- Nyilvántartási szelvény) Mederoldal -» Meder Mederőr. A hegy- és dombvidéki vízfolyások medrének ellenőrzését, felügyeletét ellátó hatósági személy. Hatósági feladatán kívül kötelessége a lefolyást gátló kisebb akadályok eltávolítása és a helyi vízkárelhárításban szaktanács- adás, ill. közreműködés. Mederszabályozás. Az ún. középvízi medernek (->- Meder) a víz, hordalék és jég levezetése — nagyobb folyókon ezenkívül még a hajózás — szempontjából legmegfelelőbb állapotba hozása és fenntartása A mindennapi gyakorlatban folyószabályozáson a M.-t értik. A M. keretében első a középvízi szabályozás, az ún. -*• mederképző vízhozam alapulvételével megállapított méretű, -*• hosszirányú és ->- keresztirányú szabályozási művek építése, esetleg ezek hatását kiegészítő szabályozási kotrás végzése. Előfordul, hogy a mederanyagban, a hordalékviszonyokban v. egyéb természeti adottságokban rejlő okok miatt a kiépített szabályozási művek nem elégségesek ahhoz, hogy biztosítsák a vízszegény időszak kisvízhozamait levezető, ún. kisvízi meder hajózás v. jéglevonulás szempontjából megfelelő alakját és méreteit. Ilyenkor van szükség az ún. kisvízi szabályozásra, helyesebben utószabályozásra. Ennek során a már kiépített középvízi szabályozási művek kiegészítéseként további mederszűkítő és -mélyítő műveket építenek annak érdekében, hogy a kis vízhozamokat megfelelő alakú és méretű kisvízi mederbe koncentrálják. Mederszelvény. A vízfolyás vízszállító szelvénye. Mederszélesség Folyómeder-szélesség Mederszórás -*- Kőszórás Mederszűkítés Gázlórendezés Medertározás. 1. Az a természeti jelenség, amelynek következtében a folyón levonuló árhullámok által szállított víztömegnek egy része időlegesen visszamarad a hullámtéren. Az egyes szakaszokon a M. értékét a medertérfogat határozza meg. A M. hatására az árhullámok lefelé haladtukban ellapulnak. Nevezik hullámtéri tározásnak is. 2. M. a folyók (vízfolyások) medrében hasznosítás érdekében létesített művek által létrehozott mesterséges vízvisszatartás is. 491 Mederkút
