Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Á
39 Árvízi valószínűség ha, amelyből 2 276 700 ha-t 2960 km hosszú fővédvonalban levő töltés és 36 km hosszú árvíz- védelmi fal, 66 100 ha-t pedig 499 km hosszú nyárigát véd. A Duna vízrendszerében 519 200 ha terület 40 éves, a Tisza védrendszerében 1 757 500 ha terület átlagosan 65 éves, összes árterületünk tehát átlagban 60 éves gyakoriságú árvizek ellen biztosított. A nyárigátak 3—5 éves gyakoriságú árvizek ellen nyújtanak védelmet. Irodalom. Babos Z.—Mayer L.: Ármentesítések, belvÍ2rendezések és lecsapolások fejlődése Magyarországon. Vízügyi Közi. 1939. 1—2. sz. 32—91,227—287. p.; Zawadowski A.: Magyarország vizeinek statisztikája. Orsz. M. Kir. Statisztikai Hivatal. Bp. 1891. 1—2. köt.; Vízgazdálkodásunk számokban. Országos Vízügyi Főigazgatóság. Bp. 1961.; Magyarország vízgazdálkodása. Országos Vízügyi Főigazgatóság. Bp. 1966. Árvizek gyakorisága. A különböző magasságot (v. vízhozamot) elért és meghaladott árvizek százalékosan v. években kifejezett átlagos ismétlődése. Az árvízi gyakoriság helyhez kötött. Beszélünk pl. a Duna Budapest 1—2—3%-os gyakoriságú, ill. 100—50—33 éves átlagos előfordulású v. 100—50—33 évenként ismétlődő vízállású v. vízhozamú árvizeiről. Árvizek tározása. Az árvizek kártételei elleni védekezésnek egyik módja: az árvizek lefolyását völgyzáró gátak építésével v. más beavatkozásokkal úgy szabályozzák, hogy azok nagy vízhozam-, ill. vízálláscsúcsok, vagyis károkozás nélkül vonuljanak le. Az Á.-ra létesített völgyzáró gátakhoz rendszerint elektromos energiát termelő vízierőtelepeket csatlakoztatnak. Árvíz előrejelzése. A vízfolyás valamely -*• keresztszelvényére v. szakaszára várható -*■ árhullám tetőzési magasságának (v. -*• vízhozamának), időpontjának, tartósságának, a tetőzés odaérkezése előtt bizonyos idővel — időelőnnyel — való meghatározása. Az előrejelzés fontossága az árvízvédelem szempontjából nagy. A tetőzési adatok és megfelelő időelőny birtokában meghatározhatók, jobban szervezhetők, gazdaságosabbá tehetők az árvízvédekezési, esetleg szükségessé váló kiürítési és mentési munkák és általában a védekezésre való felkészülés. Az Á. történhet: a) vízállás- v. vízhozamadatokból mércekapcsolatok alapján; b) meteorológiai adatokból. A mércekapcsolatokból adott előrejelzés hibahatárai általában kisebbek, mint a meteorológiai adatok alapján adott előrejelzésé, de időelőnye is kisebb. (-* Előrejelzés) Árvíz- és belvízvédekezési felvonulási és együttműködési terv. A védekezésben szakfeladataiknak megfelelő tevékenységgel részt vevő minisztériumok (országos hatáskörű szervek), valamint az alájuk rendelt szervezetek (alakulatok) védekezés előtti, alatti és utáni feladatait, együttműködését és igénybevételét részletesen szabályozó megállapodások az OVH és az illetékes főhatóságok között, ill. az ennek alapján kiadott együttes utasítások (Vt. vhr. 81. §). Az Á. az árvíz- vagy belvízveszély elhárítására az állami szervektől igénybe vehető emberi, anyagi, műszaki erők nagyságát, összetételét, területi elhelyezkedését, a mozgósításukra vonatkozó eljárást meghatározó legfontosabb alaprendelkezés. Különösen fontos az OVH—HM, BM és a KPM közötti Á. A közerő mozgósítását külön rendelkezések szabályozzák. (->- Közerő) Árvíz- és belvízvédekezési gyakorlatok költsége. Az árvíz és belvíz elleni védekezési gyakorlatok pénzbeli kiadásai. E költségeket a gyakorlatot tartó vízügyi szerv árvíz- és belvízvédekezési hitele terhére számolja el. A részt vevő dolgozókat a gyakorlat napjaira a napi átlagkereset, napidíj, utazási és — ha az igénybe vevő szerv természetben szállást nem ad — szállásköltség illeti meg. Az idegen szervektől behívott dolgozók járandóságát a munkáltató fizeti ki, a vízügyi igazgatóságok pedig megtérítik a munkáltatónak. A vízügyi igazgatóságok saját dolgozóik részvétele miatt felmerült ilyen költségeket külön erre a célra előirányzott fedezet terhére, költségvetésükben számolják el. Árvíz- és belvízvédekezési hitel. A vízügyi igazgatóságok költségvetésében az árvíz- és belvízvédekezés költségeinek fedezetére szolgáló költségvetési támogatás. Árvíz- és Belvízvédekezési Szabályzat -*• Országos Árvíz- és Belvízvédekezési Szabályzat Árvíz- és Belvízvédelmi Területi Bizottság -*■ Területi Bizottság Árvízhozam. Az árvíz-jellegű árhullám tetőzésekor a -*■ keresztszelvényben másodpercenként átfolyt legnagyobb vízmennyiség. Árvízi meder -► Meder Árvízi mérce -► Vízmérce Árvízi tényező. Az adott előfordulási valószínűségű (többnyire 3%-os) árvízi (nagyvízi) vízhozamnak az 1 km2-nyi vízgyűjtő területre vonatkoztatott értéke. Az Ä. területi eloszlását kifejező térkép szolgál kiindulásul az észlelés. -4 fel nem tárt kis vízfolyások árvízi vízhozamai közelítő értékének megállapításához. Irodalom. Csermák B.: Kisvízfolyások árvízi hozamának számítása. Beszámoló a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet 1954. évi munkájáról. Műszaki Könyvkiadó. Bp. 1955. Árvízi valószínűség. A jellemző vízállásoknak és vízhozamoknak, rendszerint a tetőzési 4*
