Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
M
Mállás Maximális mélység törvénye. A vízfolyások alakjára vonatkozó Fargue-[e.: fárg-]féle szabályok közül a második. Eszerint a legnagyobb vízmélységet a kanyarulat csúcspontjának görbületi mértéke szabja meg. Minél Maurer Gyula kisebb a csúcspont görbülete, annál kisebb a maximális mélység. Maximális molekuláris vízkapacitás. A talajban a molekuláris erők által visszatartott legnagyobb vízmennyiség. Nagyságát általában sajtolóberendezéssel határozzák meg. Maximális vízállás. Általában valamely vízállás-adatsor legnagyobb értéke. Nem tévesztendő össze a legnagyobb vízzel, amely a mércén a vizsgált évig bezárólag előfordult legnagyobb vízállás (történelmi legnagyobb vízállás) v. a változó medrű folyó legmagasabb vízállása a legutolsó vízállásészlelési időszakban (2-t-3 évtizedben), amelyben a vízfolyás medre számottevő mértékben nem változott. (-►Jellemző vízállások) Maximum — minimum-hőmérő (szélsőséghőmérő) A napi szélső léghőmérsékleti értékek pontos megállapítására szolgáló hőmérőpár. Több fajtájuk ismeretes. A Fuen-rendszerü két önálló, alapállványra fektetett higanyos hőmérő a -»■ légőmérséklet mérésére, a másik használatos típus a Six-féle M., amelyben két folyadék (higany és borszesz) működik. A hőmérők beosztása többnyire félfokos. A maximumot higanyos, a minimumot borszeszes hőmérő méri. Mazalán Pál (1891—1959) bányamérnök, geofizikus és hidrogeológus. Részt vett az erdélyi földgázmező geofizikai felméréseiben s irányította az alföldi és dunántúli kutatófúrásokat (Lispe). Később főleg ivó- és ipari-vízfeltárá- sokat végzett. Geofizikai, geológiai és hidrogeológiai szakirodalmi tevékenysége is jelentős. Mágneses talajfeltárás Geofizikai talajfeltárás Mágneses veszélyeztetés (elektromágneses veszélyeztetés). A nagyfeszültségű vezetékek mágneses tere által okozott távolbahatás, amely a távközlő-berendezésekben v. a kezelőszemélyzet testi épségében kárt okozhat. A M. villamos v. akusztikai sokk alakjában következhet be. (-► Elektrosztatikus veszélyeztetés) Irodalom. Kacsó S.: Távközlő hálózatok védelme erősáramú vezetékek hatása ellen. Bp. 1962. 1—2. köt. Mágneses zavarás (elektromágneses zavarás). A nagyfeszültségű vezetékek elektromágneses tere által okozott távolbahatás, amely a távközlő-berendezésekben a távközlés minőségét csökkenti. M.-t okozhatnak az erősáramú berendezés gépei (generátorok, villamos motorok stb.), amelyek az alapfrekvencián kívül magasabb harmonikusokat is előállítanak. Mállás. A kőzetek pusztuló átalakulása meteorológiai (fizikai) és biológiai, ill. kémiai erők hatására. A fizikai M. esetén a kőzet anyagi összetétele nem változik, a vegyi v. kémiai M.-kor a kőzet összetétele is megváltozik. \ fizikai v. mechanikai M. során nappal a napsugarak fölhevítik a kőzetet, ekkor kitágul. Éjjel v. hideg időben a kőzet lehűl és összehúzódik. Valamennyi tágulás és összehúzódás a kőzet M.-át segíti. Máskor a víz behatol a kőzet repedéseibe, ott megfagy és szétrepeszti a kőzetet. Meleg vízből v. tömény oldatból sók rakódhatnak a repedésekbe, majd vizet vesznek fel v. átalakulnak, s térfogatuk növekedésével rongálják, darabolják a kőzetet. A folyóvíz és a szél kavicsot, ill. homokszemcséket szállít, azok a sziklákhoz súrlódva koptatják, mállasztják, marják a kőzetet. A növények gyökerei behatolnak a kőzethasadékokba, s a növekvő gyökér nagy feszítőhatást fejt ki. Végül az ember munkája (bányászat, építkezés) is jelentékenyen segíti a M. folyamatait (biológiai M.). A vegyi v. kémiai M. során főleg a víz oldóhatása támadja meg a kőzetet (pl. mészkőben hatalmas barlangrendszerek alakulnak ki), továbbá a levegő C02-ja és S02 gázai, valamint a talajban levő baktériumok savas váladékai. A M. során szétesett, elváltozott, de a helyszínen maradt kőzetanyagot maradék üledéknek nevezzük. A fizikai M. helyben maradt terméke pl. a -► lejtőtörmelék, a vegyi M. helyben maradt törmeléke pl. a vörös agyag és legtöbbször a termőtalaj. 485 32 Vízgazdálkodási lexikon
