Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
M
Magyarország nagyobb tavai 478 határon belül eredő vizek összes mennyisége 1840 m3/sec, azaz 58 km3/év-re tehető. Főfolyónk a -► Duna; az ország egész területe ennek vízgyűjtőjéhez tartozik. A Duna-völgy Európa fő éghajlatainak — atlanti, mediterrán és kontinentális — találkozási pontjaiban fekszik. A Duna három jellegzetes szakaszra osztMagyarország nagyobb folyói A Tisza és a Duna különböző valószínűséggel várható vízhozamai Szegednél, ill. Budapestnél ható, amely ugyanannyi különálló medencét is jelent. Ezek: a bajor és osztrák medencét magába foglaló nagy esésű Felső-Duna, a Kárpátok koszorúján belüli Közép-Duna a magyar medencével, és a Havasalföldet átszelő Alsó-Duna. Az első két szakaszt a dévényi áttörés választja el. A Közép- és Alsó-Duna között a Vaskapu szab éles határt. A Duna vízjárása a domborzati, földtani és éghajlati viszonyokat tükrözi. Az európai monszunra jellemző júniusi esőmaximumok és az alpesi hótakaró tartós olvadásának együttes hatására május—júliusban erősen megduzzad a folyó. Ezt a nagyvízi időszakot aránylag rövid átmenettel az őszi kisvizek követik, és a téli fagy hatására február körül éri el a folyó a minimális vízhozamát. A Közép-Dunán a májusi ún. -*• zöldár mellett hideg telek után — főleg ha az enyhülés nyugat felől következik be, amikor az alsóbb szakaszon még kemény jégtakaró van —, jeges -*• árvizek jelentkeznek. Ezeket a jégtorlódások okozzák és ezért magasságuk kiszámíthatatlan. A Tisza az ÉK-i-Kárpátokban 1800 m magasan ered és Titelnél éri el a Dunát. Országunk területére eső szakasza kis esésű, és emiatt lassú vízjárású. Jellegzetes árvize a kora tavaszi zöldár, általában egy hónappal megelőzi a Dunáét. Jégviszonyai nagyjából a Közép-Dunáéhoz hasonlóak, de a jégtorlódások ritkák és nem veszedelmesek, mert általában a délről jövő, tehát alulról fölfelé terjedő enyhülés indítja meg a jégzajlást. A Dunán és Tiszán vázolt átlagos viszonyokat erősen befolyásolja a mindenkori időjárási helyzet. A két főfolyóra és a mellékfolyóikra vonatkozó jellemző adatokat lásd a 482. oldalon levő táblázatban. Magyarország nagyobb tavai. Mo. területén 1170 fél hektárnál nagyobb kiterjedésűállóvíz van, melyeknek együttes vízfelülete 888 km2, átlagos vízkészletük kereken 3 milliárd m3. (Lásd a 481. oldalon levő táblázatot.) Az állóvizek katásztere a megismerésükhöz, hasznosításukhoz közvetlenül v. közvetve szükségessé válható alapadatok összefoglalását jelenti. Az adatok megtalálhatók a Magyar Hidrológiai Atlasz IV. sorozat „Állóvizek” című kötetében. Kiadta a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest. 1965. A három nagy tó —-a Balaton, a Fertő- és a Velencei-tó — hosszú idő óta jelentős tényezője az ország gazdasági életének. Jellemző adataikat táblázatosán közöljük (1. 482. oldal). Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ). A horgászok érdekképviseleti szerve. 1945-ben jött létre, felügyeleti szerve a MÉM Országos Halászati Felügyelősége. Irányítja az ország 320 horgászegyesületét. Magyarország vizei — a légtér közvetlenül nem hasznosítható vízkészletét nem tekintve — két nagy csoportra, a felszíni és a felszín alatti vizekre oszthatók fel. A felszíni vízhálózat teljes egészében a Duna vízrendszeréhez tartozik. Gerincét az állandó
