Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
L
Légbefúvásos homokfogó -» Homokfogó Légbefúvásos olajfogó. A nagyobb, elsősorban ásványolaj-finomító üzemekben alkalmazott berendezés, amely légbefúvással fokozza az olaj kiválasztását. Légbeszívó szelep. A vezetékben a légritkulás és a szívóhatás kialakulását akadályozza meg. Légbuborék. A folyadékban levő összefüggő levegő. A L. a folyadék és a levegő fajsúlya közötti különbség következtében rendszerint fölfelé emelkedik, bizonyos esetekben azonban, főleg ha méretei aránylag kicsinyek (pl. szivárgásnál), szilárd felületekhez kötve is maradhat. Némely folyamatban (pl. oxidálómedencék működése) a L. mozgásának fontos szerepe lehet. Légelnyelés (légkiválás). Fizikai jelenség, midőn a víz különböző nyomáson és hőmérsékleten különböző mennyiségű levegőt nyel el. Az elnyelt levegő mennyisége a hőmérséklettel fordítva, a nyomással egyenesen arányos. Ha a folyadék nyomása csökken, a levegő fokozatosan kiválik a vízből. A légkiválás a szivattyúk, szivor- nyák és csővezetékek üzemét kedvezőtlenül befolyásolhatja. Légfúvó (ventillátor). A levegő szállítására szolgáló berendezés. Általában villamos motor tengelyére szerelt lapátkerékből, esetleg terelőházból áll. Légfűtés. A lakó- és középületek központi fűtésének egyik fajtája: a hévízzel v. a mesterséges meleg vízzel a levegőt melegítik fel, és azt vezetik a fűtendő helyiségekbe. Elsősorban nagy termek (pl. színház, áruház) fűtésére használt megoldás, előnye, hogy a légteret viszonylag gyorsan föl lehet melegíteni. A L. ellátására csak 80 C°-nál melegebb hévíz használható. Léghőmérséklet. A földfelszín fölött 2 m magasságban kialakult hőmérséklet, melyet szabványos meteorológiai házikóban v. árnyékban felállított ún. állomási hőmérővel mérnek. Légkalapács (préslégkalapács). A légsűrítő által termelt 4-—7 atm. nyomású levegővel dolgozó munkaeszköz. Kőzetek, kemény sziklás talajok, útburkolatok bontására, szádlemezek vésésére használják. Úgy működik, hogy a kalapácstestben levő munkahengerben egy szabadon mozgó dugattyút az alá v. fölé irányított sűrített levegő mozgat, miközben ez ütéseket mér a bontó v. verő szerszám végére. Légkazán -+■ Légüst Légkezelés. Az iparban alkalmazott faanyag szárítása levegőn. A L. módjai: az összerakott Légbefúvásos homokfogó 458 faanyag átrakása, a faanyag légáramba helyezése. Légkieresztő szelep. Csőszerelvény, amelyet a szivattyúház v. a csőhálózat magaslati pontjain helyeznek el. Arra szolgál, hogy az üzemet károsan befolyásoló levegőt kieressze. Kézi v. automatikus működtetésű szerkezet. Légkiválás -*• Légelnyelés Légkompresszor -*■ Légsűrítő Légkondenzációs berendezés. Zárt hűtő- vízrendszerrel működő, ún. zárt rendszerű hűtőtorony. Működési elve, hogy a fölmelegedett hűtővíz fölösleges hőmennyiségétől nem párolgás útján (nyitott rendszerű hűtőtorony) szabadul meg, hanem zárt csőben, párolgás nélkül hűl le. A L. külső alakja a nyitott hűtőtoronyéhoz hasonló. Belső kialakítása: a torony alsó kerületén, a légbeszívó nyílás teljes felülete mentén halad a vizet vezető, alumíniumból készült, hűtőbordás léghűtő Felület ventillátor Felmelegedett viz-e hűtött víz keringtető szivattyú \ TL hűtendö termék hókicserélő XL hűtött termék Zárt rendszerű hűtőtorony működési elve
