Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

Á

Árvíz

földanyag minőségétől függően. Gépi tömörítés esetén a rétegvastagság 50 cm-nél nagyobb nem lehet. A tömörítési munkát a szállító- és terítőgépek építési ütemével össze kell hangolni. A töltésbe hó, jég és fagyott talajrögök nem kerülhetnek, az építés mínusz 5 C° alatt nem végezhető. A szállítóeszközről leszórt anyagot a jó elterítés érdekében föl kell aprózni, 10 cm- nél nagyobb rögök, növényi és egyéb organikus anyagok nem építhetők be. Az építést gépláncokkal, kotrógépekkel, földnyeső és hidromecha- nizációs módszerekkel végzik.

Árvíz. A folyó vagy vízfolyás középvízi medrének partéiét meghaladó, ill. középvízi medréből kilépő víz. (-*• Meder)

36

— szabályozás előtti partvonal

0 1000m

1 ____i______i

A Duna 1838. március 15-i jeges árvízének pusztítása a főváros területén

Árvízcsúcs-csökkentés. A vízfolyások (folyók, patakok) árhullámainak mesterséges csökkentése. A beavatkozás lehet árapasztás v. tárolással való vízvisszatartás, ill. a kettő kombinációja. Míg az árapasztással a beavatkozás helye alatti vízfolyásszakaszon a levonuló árhullám tf.-át csökkentjük, mivel a nagy vízhozam egy részét más vízfolyásba, vízrendszerbe

vezetjük át, addig a tárolással csupán a lefolyást késleltetjük, az árhullám tf.-át azonban nem csökkentjük.

Az Á. csökkenti a vízállást, ill. vízhozamot és ezzel csökkennek az árhullámok által okozott károk, lehetőség nyílik kisebb szelvényű meder, kisebb méretű szabályozási művek építésére, tehát kisebb szabályozási költség befektetésére. Ezzel szemben áll az Á.-hez szükséges művek (árapasztók, zárógátak, tározók stb.) építési, fenntartási és kezelési költsége. Az Á. mértékének meghatározásához hidrológiai vizsgálatok- j ra, ill. előzetes műszaki és gazdaságossági vizsgálatokra, költség-összehasonlításokra van szükség.

A vízfolyások vízgyűjtő területén végzett rendezési, különösen talajvédelmi (műszaki, agrotechnikai és biológiai) munkálatoknak is van közvetett árvízcsúcsot csökkentő hatása, mivel a fajlagos lefolyás (q, //sec-km2), ill. a lefolyási tényező (a) csökken, de ezeket nem soroljuk az árvízcsúcsot közvetlenül csökkentő beavatkozások, tevékenységek közé.

Árvizek és ármentesítések története Magyarországon. A folyómenti települések és a mg.-i területek védelmére már a középkorban építettek árvédelmi töltéseket. Ezekről azonban meglehetősen kevés pontos adatunk van. A feljegyzésekből ismert legrégibb töltések a Kisalföldön (a Csallóközben és a Rába mentén), valamint a folyók találkozásánál épült városok és várak védelmére készültek (XIII. szd.).

A XVIII. szd. második felében a vízügyi szolgálat kialakulása és a megyei mérnökök tevékenysége nyomán az árvédelmi munkálatok is fellendültek. Ebből az időből már nemcsak az árvizekről, hanem az árvíz-szintekről is vannak, bár csak hézagos, feljegyzéseink. 1817Árvizcsúcs-csökken I és