Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
L
Lessenyei József dr Lendület (mozgási energia). A mozgó test fél tömegének és sebessége négyzetének szorzata. Helytelenül eleven erőnek is nevezik. Len- és kenderáztatók szennyvize. A L.-t a lakótelepülésektől távol tárolótavakban gyűjtik és rothasztják. A szennyvíz rendkívül bűzös, sötétbarna színű, oxigénfogyasztása nagy, a befogadóban halpusztulást okoz. Lengés -*■ Vízlengés Lengéscsillapító akna (lengéskiegyenlítő akna). A vízerőmű üzem vízvezetékébe a vízlökés és általában a meg nem engedett nagyságú nyomások elleni védelmül épített akna. Épülhet sziklába vájva v. különálló vasbeton aknaként. Tározóképessége következtében indításkor biztosítja a szivattyúk vízutánpótlását. A L.-ban levő víz csillapítja a vezeték hirtelen zárásakor keletkezett nyomásokat. (-* Kiegyenlítőmű) Lengéscsillapító olajfék Lökésgátló Lengőcsap. A túlfolyó pozitív fúrt kutak kifolyóját elzáró, mozgó súllyal működő szerkezet. A vízadó réteget a záráskor föllépő nyomásütéstől állócső v. ->- hidrofor beépítésével kell védeni. Lengőcső ->- Uszóműves szivattyútelepek Lengyel klórgázadagoló. A víz csírátlanításához használt Ornstein-rendszerű vákuummal működő klórgázadagoló. Lenin-csatorna (Volga—Don-csatorna). 1948—1952 között épült. Tulajdonképpen a legújabb tengerközi csatorna, mely öt tenger vízi útjai között teremtette meg az összeköttetést (Keleti-, Fehér-, Kaspi-, Azovi- és Fekete-tenger). Folyami hajók és kisebb tengerjáró hajók számára egyaránt hajózható. Hossza 101 km. Felső szakasza 44 m-rel van a Don és 88 m-rel a felduzzasztott Volga vízszíne fölött. E szint- különbséget a Don felől 7, a Volga felől 9 zsilippel hidalták át. Vízellátását a Don alsó folyásánál létesített Cimljanszki Víztárolóból (24 milliárd m3) átemeléssel biztosítják. (L. XI. sz. m.) Lenitikus vízterület. Csöndes, nyugvó, pangó vízterület, pl. a nádasok belsejének vize. (-»- Lotikus vízterület) Leolvasztó fagyvédelmi rendszer Hűtőtorony fagyvédelme Leonardo da Vinci (1452—1519) olasz művész, mérnök, matematikus és természettudós, művészi működésén kívül a modern műszaki és természettudományok egyik jelentős úttörője. Korában egyedülálló munkát végzett a vízépítés terén: a Loire-folyó szabályozásával kapcsolatban először vetette fel a folyócsatornázás gondolatát, s tervei alapján épültek a XV. szd. Olaszországának legjelentősebb vízi létesítményei: víztárolók, csatornák (pl. Martesani-csatorna) és öntözőrendszerek. Műszaki feljegyzéseit az II Codice Atlantico tartalmazza. Hidraulikai vonatkozású munkája a Trattalo del moto e misura dell’acqua (Értekezés a vízmozgásról). Leoni-zsinór. Rendkívül hajlékony gyengeáramú vezeték, amelyet olyan helyen alkalmaznak, ahol nagymértékű igénybevételnek van kitéve (pl. manuális központok kapcsoló zsinórjainál). Leopold-szűrőfenék. Égetett agyag idomtéglából készül, nyitott szűrőkben alkalmazzák 455 4 Leopold-féle szűrőfenék-blokkok Leptospira-kimutatás. Az utóbbi időben mind gyakoribb fertőző májgyulladás és más leptospirózisok kórokozóinak kimutatása szennyvizekből és fürdőmedencékből. Tenyésztésükre nyúlszérumos vizes tápoldat v. Korthof-táptalaj szolgál. Lepusztítás—letárolás. A geológiában az anyag körforgásának kezdő szakasza. A L. folyamata a kőzetek mállásával, felaprózódásával kezdődik és az anyag elhordásával végződik. (->- Abrázió) Lerakódás. A geológiában: az anyag körforgásának befejező szakasza. A szállítás útvonalán bármikor bekövetkezhet a L. A folyók útközben szétterítik a magukkal vitt anyagot, s a szél is több ezer m vastag sivatagi üledéket halmozhat fel. A szállított kőzetanyagnak csak kis része jut a végső üledékgyűjtőbe, a tengerbe. Földtani szempontból legfontosabbak a tengeri L.-ok. A tengerben a partszegélyen, a part közelében, a sekély, átmeneti és a nyílt tengerben rakódhatnak le az odaszállított üledékek. A tengerparthoz közelebb a durvább, a parttól távolodva a finomabb szemcséjű kőzetanyag rakódik le. A lerakodott, többnyire laza, képlékeny kőzetanyag sokféle változáson megy át, míg kőzetté válik. A kőzetté válás (diagenezis) egyik alapföltétele, hogy az anyag üledékké váljon. Lesőharcsa -*■ Harcsa Lessenyei József dr. (1901—1959) oki. vegyészmérnök: a szennyvíztisztítással kapcsolatos kutatások terén működött. Munkáját a főváros, később a vízügy szolgálatában végezte. A Magyar Hidrológiai Társaság szenny víz30*
