Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
L
Legkisebb vízkészlet színi vizekben napvilágra jutó hányada. Időtartama általában néhány hónap és néhány év között változik, de a közbenső tározódások miatt ennek sokszorosa is lehet. Lefolyási idő (gyülekezési idő). Az az időtartam, amelynek során az esőzés v. olvadás kezdetétől számítva, a vízgyűjtő területnek a lefolyás szempontjából föltételezett legtávolabbi pontjáról is lefolyik a víz a vizsgált vízfolyás adott pontjához. A L. számítással v. méréssel határozható meg. Számításos módszer: a L.-t két részből, a terepen és a csatornákban való lefolyás idejéből, ezeknek összegezésével számítjuk. Mind a felületi, mind a csatornákban előálló vízmozgás sebességét általában becsléssel vesszük fel. Méré- ses eljárás: a vízállásokat folyamatosan regisztrálják, és a L.-t így állapítják meg. Nagyobb igényű számításokhoz csak az utóbbi eljárás fogadható el. Lefolyási tényező (a). Az a szám, amely megmutatja, hogy a leesett csapadék hányad része (hány százaléka) folyik le egyetlen körülhatárolható esőzési v. olvadási folyamat eredményeképpen, v. valamely hosszabb időszakban (pl. a hidrológiai évben) a vízgyűjtő terület vízlevezető rendszerének adott pontján. A L. puszta szám, amelynek értéke egynél mindig kisebb. Mivel egy teljes hidrológiai folyamat jellemző száma, kifejezetten hidrológiai-vízház- tartási jellegű mennyiség. Hidraulikai folyamatok közvetlen jellemzésére, ebben az alakjában, használhatatlan. A L.-t közvetlen észleléssel, empirikus összefüggések v. tapasztalati adatsorok segítségével határozzák meg. Az észleléses meghatározáskor a jól körülhatárolható, teljes esőzési v. olvadási folyamatok által keltett árhullámok vízmennyiségét mérik. Tapasztalati út meghatározásához Mo.-on elsősorban a Kenessey-féle táblázatos összeállítást használják, amely a lejtési viszonyokra, a talaj áteresztőképességére és a növényzet hatására van figyelemmel. Lefolyástalan terület. Olyan mély terület, melyen a káros víz összegyűlik és ahonnan a vizet természetes úton nem lehet elvezetni. Az a L. felhasználható erdőművelésre v. sás—nád termelésére. Több L. összekapcsolása előnyösen hat a belvíztározásra, mivel a belvizek össze- gyűjthetők. Lefolyócső. Olyan gravitációs vezeték, általában szennyvíz- és csapadékcsatornák fektetéséhez használt cső, amelyben a víz (szennyvíz) nyomás nélkül folyik. Lefolyószem -*• Csatornatönk Lefutóvásznas vákuum-dobszűrő — V á- kuum-dobszűrő Lefúvás -* Defláció Legelő-barázdázás. Agrotechnikai művelet, melynek célja a kötött talajú sík területeken a csapadék jobb beszivárgásának segítése. Speciális, ekeszerű géppel a rétegvonalak mentén, a gyeptakaró megemelésével, 6—8 cm-es barázdákat húznak, melyek a víz összegyülekezését lassítják. Nagyüzemi elterjedése kívánatos. Legelőkút (itatókút). Réteken, legelőkön az állatok itatására mélyített, ásott, esetleg falazott, rendszerint gémes merítőművel ellátott aknakút. A L.-ak többségének vize nem ivóvíz minőségű. Legelőöntözés. Az ősgyepek, ritkábban a telepített legelők árasztásos v. csörgedeztető öntözése. Legelő-övgátalás (skatulyázás). Műszaki beavatkozás az alföldi magasabban fekvő szikes legelőkön annak érdekében, hogy az itt keletkező belvizet földgátakkal visszatartsák, és csak a jó minőségű szántóterületek vizének levezetése után engedjék a csatornákon lefolyni. Ez az eljárás részben csökkenti a belvízlevezető művek terhelését, részben segíti a szik kimosását, és a kötött talajú legelőkön a víz beszivárgására is több időt ad, és így — főleg műtrágyázás alkalmazásával — a legelő fűhozamát jelentősen növeli. A L. gátjait lankás rézsűvel kell kialakítani, hogy a jószágok átjárhassanak rajtuk. A L. megjelenési formája tehát olyan 50—80 cm magas terephullám, melyet a mélypontokon tiltók szakítanak meg. Az övgátak megépítése előtt meg kell teremteni a körülzárandó terület gyors vízlevezetésének lehetőségét, mivel a visz- szatartott víz túlságos fölmelegedés esetén kiöli a fűféléket. Ez általában 10 C°-nál következik be. A pangó víz visszamaradása a savanyú fűfélék elterjedéséhez vezet, és ez nem kívánatos. Legkedvezőbb hidraulikai szelvény. Az a -*■ keresztszelvényalak, amely adott esés és szelvényterület mellett a legnagyobb vízhozamot képes szállítani. Legkisebb mérőmagasság. Az a legkisebb vízállás- v. víznyomáskülönbség, amely mellett a mérőműtárgy v. -berendezés még megengedett relatív hibahatárral (tűréssel) mér. (-► Mérőmagasság) Legkisebb vízállás Jellemző vízállások Legkisebb vízkészlet. A vízfolyás v. vízgazdálkodási egység hosszú vízhozamidősorból levezetett legkisebb, azaz 100%-os tartósságú vízkészlete (-»- Vízkészlet-tartósság). A L.-nél kisebb érték legföljebb vis maior jelleggel fordulhat elő. 4S3 .30 Vízgazdálkodási lexikon