Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
K
Kvarc Különleges parti jelek -*■ Hajóútkitűzés Külpontosság. Pontok, egyenesek v. síkok eltérése eredeti, pontos v. rendeltetési helyüktől. Pl. a teodolit távcsöve külpontos elhelyezésű, ha a távcső függőleges -*• iránysíkja nem megy át a műszer állótengelyén; az -*■ alhidadé tengely külpontos, ha nem a limbus középpontján halad át; ha a szögmérő műszerrel nem lehet a szög csúcspontján felállni, akkor külpontosán kell a műszert elhelyezni stb. Külső földtani erők (exogén földtani erők). A Föld felszínén kívüli energiaforrásoknak a Földre gyakorolt hatásai. Legfontosabb ilyen erőforrás a Nap. A Nap melegíti fel a felszínt, sugárzása okozza a víz körforgását (párolgás, lecsapódás, eső), a Nap hozza létre a levegőmozgást (szél) stb. A víz, jég, szél, továbbá a szerves élet azok a K., melyek a földfelszín pusztításában, de egyben építésében is közreműködnek. A K. tevékenységét az éghajlati adottságok döntően befolyásolják. A hideg éghajlaton a jég, a mérsékelt éghajlaton a víz, míg a forró égövön a szél pusztító munkája a legerősebb. A K. tevékenysége a lepusztítás (mállás), szállítás és a lerakódás (építés) folyamataiban nyilvánul meg. Külső halágy — Halágy Külső védőövezet -*• Védőterület Külső vízveszteség Vízveszteség Külvíz. A magasabb fekvésű területeken keletkező víz, mely lefolyva növeli a mély fekvésű területeken a vízkárt. A K. elvezetésének a belvíztől független megoldása minden mély fekvésű terület vízrendezésének fő feltétele. Külvízcsatorna. A mély ártér szélén v. ezen keresztül vezetett, töltésekkel ellátott csatorna, melynek célja, hogy a külvíz a mély ártér saját káros vizét ne növelje. Jellegzetes K.-k találhatók a Dráva menti belvízrendszerben, a felső- nyírvízi öblözetben. Speciális K. az -»■ övcsatorna, amely a külvizet téríti el a mély fekvésű terület v. lakóterület védelme érdekében. Ilyen található pl. az adonyi öblözetben. Künett. A folyóka, kis árok, — vezérárok francia eredetű elnevezése. A folyómedrek átvágásakor vezérárokként, a nagyobb csatornák, alapgödrök építésekor vízelvezető árokként alkalmazzák. Szabályozási v. hajózási szempontból a nem elegendő mélységű kisvízi mederben létesített csatornaszerű mélyebb mederrész. K. kotrására van szükség kötött anyagú mederben, ha a folyamszabályozási művek mederalakító hatása másképpen nem érvényesül v. a megfelelő mederalakulást gyorsítani kell. K.-et nyitnak a tervezett mederátvágásokban is. Sziklás folyómederben — főleg a -» zuhatagok szakaszán — a K.-et véséssel és robbantással kell kivágni. Küsz (bökle, fejérkeszeg, ruszli, fűzfalevél-hu- szárkeszeg, pisze, szűkhal, snájder, szélhajtó küsz; Alburnus alburnus L., A. lucidus L.). Folyó- és állóvizekben egyaránt megtalálható, csapatosan járó, ezüstszínű, ujjnyi nagyságú pontyféle. 441 Nálunk emberi táplálékul nem szolgál; értékes ragadozó halaink tápláléka, horgászcsalihal; érzékeny, 02-igényes, nagy tömegben fogható laboratóriumi állat. Küszöb (fenékküszöb). A fenékből kisebb- nagyobb mértékben kiemelkedő, a vízfolyás irányára merőleges, kőből, betonból, vasbetonból v. vasból készült gerendaszerű test. A K. felső síkja némely esetben a fenék síkjában is lehet. Rendeltetése: a hordalék visszatartása, a vízpárna létrehozása, energiatörés, az elzárószerkezet megtámasztása. Az utóbbi esetben gyakran nem emelkedik ki a fenékből. Küszöbellenállás (küszöbveszteség). A mozgó víz energiájának a vízfolyásba épített, a K. által okozott vesztesége. Küzdényi Szilárd (1867—1945) mérnök, a Szolnok—Csongrádi Tisza-balparti Ármentesítő Társulat igazgató mérnöke. Eredményes kísérleteket végzett a szikesek vízgazdálkodással való javítása terén. Fontos találmánya a fordítás, nélküli tárcsás talajművelő gép. KV -*■ Jellemző vízállások Kvadratúrai dagály. Az a kéthetenként — az első és a harmadik holdnegyedkor ■— megismétlődő árapályhullám, amelynél a dagály magassága a legkisebb. (-*• Árapály) Kvarc (Si02). Az egyik legelterjedtebb -*■ ásvány. A földkéregnek kb. 60%-a K. Háromszöges és hatszöges rendszerben kristályosodik. Nem hasad, törése kagylós-szilánkos. Keménysége 7, fajsúlya 2,65. Üvegfényű, törési felületén zsírfényű. Hegyi kristály v. máramarosi gyémánt nevű változata színtelen, víztiszta, a füst-K. áttetsző, füstbarna. Sötétbarna v. fekete a morion, sárga a citrin, rózsaszínű a rózsa-K., ibolyaszínű az ametiszt. A tej-K. fehér, a zafír-K. kékes, a prázem zöld színű. Kiisz (Alburnus alburnus)
