Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

Á

Ágyazat míniumipar, amelynek az alumínium a nyers­anyaga), c) az alkalmazott technológia azonos volta (pl. vegyipar). Magyarországon a KSH (1964 óta) az ipar­ban 64 ágazatot különböztet meg. Az egyes iparágak mennyiségi arányának a meghatáro­zására az egész iparon belül a következő muta­tókat használják: a) a teljes termelési érték, b) a nettó termelési érték, c) a foglalkoztatott munkások (v. összes dolgozók) létszáma, d) az alkalmazott hajtóerő nagysága. A technikai-technológiai fejlődés, s ennek kö­vetkeztében a termelői és fogyasztói szükségletek változása az egyes népgazdasági ágak és ezeken belül az egyes ágazatok szerkezetének bizonyos meghatározott irányú változását eredményezi. Ilyenek: a) hosszabb időszakot tekintve az ipari termelés fejlődési üteme nagyobb, mint a mg.-i termelésé, b) az iparon belül hosszabb időszakot figyelembe véve, nagyobb ütemű az ágazati szektorban a termelés fejlődése, vagyis gyorsabb azoknak zz ágazatoknak a fejlődési üteme, ame­lyeknek a hazai természeti és gazdasági adott­ságai kedvezőbbek, így a feldolgozó iparé, a ki­termelő iparhoz képest (vas- és fémkohászat, szénbányászat stb.). Ugyanez áll az ^-szektoron belül a technikai haladást leginkább kifejező iparágak (műszeripar, elektronikus ipar, vegy­ipar stb.) termelési ütemére. A fogyasztási cikke­ket gyártó iparon (B-szektor) belül gyorsabb a fejlődés a tartós fogyasztási cikkeket előállító iparágak termelésénél, mint a ruházati ipar­nál v. a húsiparnál, v. a sütőiparnál, c) A mg.-i termelésben gyorsabb az élelmiszeripari nyers­anyagokat előállító ágazatok fejlődési üteme, mint a textilipari nyersanyagokat előállító ága­zatoké és a gyümölcs- és zöldségtermelésé, mint a szántóföldi növénytermelésé. (-*A—B szektor) Ágazati tervezés. A népgazdasági tervezés a fő arányokat ágazatok szerint is vizsgálja, az ágazati tagolás szükségessége az ágazatok gazda­sági-műszaki elkülönültségéből adódik. A terv ágazati megoszlása az egységes terv része, a gazdaságpolitikai célokat fejezi ki, azok ágaza­tok szerinti konkretizálását jelenti. Á.-en egyfelől a népgazdaság ágazati szer­kezetének kialakítását, az ágazatok közötti kapcsolatok átfogó mutatók segítségével történő vizsgálatát, az ágazatok értékesítésének és rá­fordításainak tervezését, az ágazati kapcsolatok mérlegének (társadalmi termék sakktáblamér­lege) összeállítását értjük. E számítások a dön­tések megalapozásához szükségesek. Ez a ter­vezés a megfelelő tény- és tervezett adatok fel- használásával az Országos Tervhivatalban folyik. Az Á. másfelől az egyes ágazatok fejlesztésé­vel kapcsolatos javaslatok kidolgozása. A hosz- szú- és középtávú tervezésben a fejlesztési javas­latok összetett műszaki-gazdasági vizsgálato­kon alapulnak. Az ágazatokat irányító minisztériumok fej­lesztési javaslataikat az ágazatok műszaki­gazdasági adottságainak, egymás közötti kap­csolatainak és az egységes folyamatba való szerves beilleszkedésüknek a figyelembevételével dolgozzák ki. Az ágazati miniszterek a terve­zésben elsősorban ágazataik korszerű és gazda­ságos fejlesztéséért, javaslataik műszaki-gazda­sági megalapozottságáért és összhangjáért fele­lősek. Az ágazati minisztériumok tervezőmun­káját az Országos Tervhivatal információkkal, a szükséges népgazdasági kiinduló adatok köz­lésével segíti. A vízgazdálkodás Á.-ét az OVH elnöke sza­bályozza. A vízgazdálkodás Á.-e — a vízgazdálkodás színvonalának a társa­dalmi-gazdasági fejlődés szempontjából történő jellemzésén, — a vízkészletek tervszerű elosztásán és — az ágazat tevékenységére, fejlesztésére vo­natkozó számításokon alapul. A különböző időtartamú (hosszú-, közép- és rövidtávú), az egész ágazat tevékenységét tar­talmazó vízgazdálkodási ágazati tervjavaslato­kat az OVH, a vízgazdálkodási területi egysé­gekre vonatkozó (közép- és rövidtávú) terv- javaslatokat a vízügyi igazgatóságok készítik el. A tervezés során kidolgozzák — a vízgazdálkodás szakágazataira, illetve alap­vető tevékenységére jellemző — műszaki és közgazdasági összefüggéseket tartalmazó ter­mészetes és értékmutatókat, továbbá — a vízmérleget, — az ágazat állóeszköz-fejlesztését, fenntartását, — a termelő és szolgáltató tevékenységet, — az ágazati tevékenység ellátásához szükséges munkaerőgazdálkodási feladatokat. Ágvezeték. Az -* alapvezetéktől v. a fel­szálló vezetéktől (-► Függőleges vezeték) a -» csapolóhelyekig vezető csőszakasz. Ágyazat. 1. Az útburkolatnak, a vasúti fel­építménynek a talajjal érintkező rétege. Fel­adata a terhelés okozta lehajlás, a dinamikai hatások és a talajra ható feszültség csökkentése. Némely esetben több rétegből készül. Útépítés­nél az Á.-ra kerül az alapburkolat és erre a koptatóréteg; jó minőségű altalaj esetében Á. készítése nem szükséges. 25

Next

/
Thumbnails
Contents