Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
Á
Ágyazat míniumipar, amelynek az alumínium a nyersanyaga), c) az alkalmazott technológia azonos volta (pl. vegyipar). Magyarországon a KSH (1964 óta) az iparban 64 ágazatot különböztet meg. Az egyes iparágak mennyiségi arányának a meghatározására az egész iparon belül a következő mutatókat használják: a) a teljes termelési érték, b) a nettó termelési érték, c) a foglalkoztatott munkások (v. összes dolgozók) létszáma, d) az alkalmazott hajtóerő nagysága. A technikai-technológiai fejlődés, s ennek következtében a termelői és fogyasztói szükségletek változása az egyes népgazdasági ágak és ezeken belül az egyes ágazatok szerkezetének bizonyos meghatározott irányú változását eredményezi. Ilyenek: a) hosszabb időszakot tekintve az ipari termelés fejlődési üteme nagyobb, mint a mg.-i termelésé, b) az iparon belül hosszabb időszakot figyelembe véve, nagyobb ütemű az ágazati szektorban a termelés fejlődése, vagyis gyorsabb azoknak zz ágazatoknak a fejlődési üteme, amelyeknek a hazai természeti és gazdasági adottságai kedvezőbbek, így a feldolgozó iparé, a kitermelő iparhoz képest (vas- és fémkohászat, szénbányászat stb.). Ugyanez áll az ^-szektoron belül a technikai haladást leginkább kifejező iparágak (műszeripar, elektronikus ipar, vegyipar stb.) termelési ütemére. A fogyasztási cikkeket gyártó iparon (B-szektor) belül gyorsabb a fejlődés a tartós fogyasztási cikkeket előállító iparágak termelésénél, mint a ruházati iparnál v. a húsiparnál, v. a sütőiparnál, c) A mg.-i termelésben gyorsabb az élelmiszeripari nyersanyagokat előállító ágazatok fejlődési üteme, mint a textilipari nyersanyagokat előállító ágazatoké és a gyümölcs- és zöldségtermelésé, mint a szántóföldi növénytermelésé. (-*A—B szektor) Ágazati tervezés. A népgazdasági tervezés a fő arányokat ágazatok szerint is vizsgálja, az ágazati tagolás szükségessége az ágazatok gazdasági-műszaki elkülönültségéből adódik. A terv ágazati megoszlása az egységes terv része, a gazdaságpolitikai célokat fejezi ki, azok ágazatok szerinti konkretizálását jelenti. Á.-en egyfelől a népgazdaság ágazati szerkezetének kialakítását, az ágazatok közötti kapcsolatok átfogó mutatók segítségével történő vizsgálatát, az ágazatok értékesítésének és ráfordításainak tervezését, az ágazati kapcsolatok mérlegének (társadalmi termék sakktáblamérlege) összeállítását értjük. E számítások a döntések megalapozásához szükségesek. Ez a tervezés a megfelelő tény- és tervezett adatok fel- használásával az Országos Tervhivatalban folyik. Az Á. másfelől az egyes ágazatok fejlesztésével kapcsolatos javaslatok kidolgozása. A hosz- szú- és középtávú tervezésben a fejlesztési javaslatok összetett műszaki-gazdasági vizsgálatokon alapulnak. Az ágazatokat irányító minisztériumok fejlesztési javaslataikat az ágazatok műszakigazdasági adottságainak, egymás közötti kapcsolatainak és az egységes folyamatba való szerves beilleszkedésüknek a figyelembevételével dolgozzák ki. Az ágazati miniszterek a tervezésben elsősorban ágazataik korszerű és gazdaságos fejlesztéséért, javaslataik műszaki-gazdasági megalapozottságáért és összhangjáért felelősek. Az ágazati minisztériumok tervezőmunkáját az Országos Tervhivatal információkkal, a szükséges népgazdasági kiinduló adatok közlésével segíti. A vízgazdálkodás Á.-ét az OVH elnöke szabályozza. A vízgazdálkodás Á.-e — a vízgazdálkodás színvonalának a társadalmi-gazdasági fejlődés szempontjából történő jellemzésén, — a vízkészletek tervszerű elosztásán és — az ágazat tevékenységére, fejlesztésére vonatkozó számításokon alapul. A különböző időtartamú (hosszú-, közép- és rövidtávú), az egész ágazat tevékenységét tartalmazó vízgazdálkodási ágazati tervjavaslatokat az OVH, a vízgazdálkodási területi egységekre vonatkozó (közép- és rövidtávú) terv- javaslatokat a vízügyi igazgatóságok készítik el. A tervezés során kidolgozzák — a vízgazdálkodás szakágazataira, illetve alapvető tevékenységére jellemző — műszaki és közgazdasági összefüggéseket tartalmazó természetes és értékmutatókat, továbbá — a vízmérleget, — az ágazat állóeszköz-fejlesztését, fenntartását, — a termelő és szolgáltató tevékenységet, — az ágazati tevékenység ellátásához szükséges munkaerőgazdálkodási feladatokat. Ágvezeték. Az -* alapvezetéktől v. a felszálló vezetéktől (-► Függőleges vezeték) a -» csapolóhelyekig vezető csőszakasz. Ágyazat. 1. Az útburkolatnak, a vasúti felépítménynek a talajjal érintkező rétege. Feladata a terhelés okozta lehajlás, a dinamikai hatások és a talajra ható feszültség csökkentése. Némely esetben több rétegből készül. Útépítésnél az Á.-ra kerül az alapburkolat és erre a koptatóréteg; jó minőségű altalaj esetében Á. készítése nem szükséges. 25
