Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

H

Hidroizohipsza

Hidroizohipsza (talajvíz-szintvonal). Az azonos talajvízszintű pontokat, ill. helyeket összekötő vonal, a talajvíz felszínének szintvonala. Segítségével ábrázolják a talajvíztérképeken a talajvíz felszínének domborzati viszonyait.

Hidrológia. Ált. értelemben: a vízzel foglalkozó tudományok összessége. Szűkebb értelemben: a vizek fizikai, statikai és dinamikai jelenségeit vizsgáló tudományág. Az ilyen értelemben vett H. foglalkozik a Föld vízelőfordulásainak feltárásával és folyamatos nyilvántartásával, továbbá a víz körforgását, a vízviszonyok mennyiségi és minőségi változásait szabályozó fizikai és statisztikai törvényszerűségek kutatásával.

A H. felosztása. Aszerint, hogy a légtér, a szárazföldek, az óceánok, a felszín alatti rétegek vízviszonyainak vizsgálatáról van-e szó, megkülönböztetjük a: hidrometeorológiát, potamológiát, mely a folyók H.-ját vizsgálja; limnológiát, az édesvizek tudományát; a kriológiát, a jég és gleccserek tanulmányozását; a szárazföldek H.- ját; az oceanológiát v. tengertant, mely a tengerek, beleértve a tengerek fenékdomborzatát is, H.-jával foglalkozik.

A hidrometeorológia szót közigazgatási és szervezeti vonatkozásban gyakran használják a H.-i és meteorológiai szolgálatok együttes megjelölésére is.

A H. módszeres művelése háromféle tevékenység kellően összehangolt fejlesztését kívánja: 1. Alapadatgyűjtés, amelynek legfontosabb eszközei a H.-i észlelőhálózatok; 2. H.-i leírások és helyzetképek összeállítása, térképek szerkesztése, vízháztartási mérlegek összeállítása stb.; 3. Kutatás, beleértve a természeti földrajz és a geofizika kereteibe illeszkedő általános H.-i kutatást és a vízgazdálkodási feladatokhoz kapcsolódó, alkalmazott műszaki H.-i kutatást.

Irodalom. Németh E.: Hidrológia és hidromitria. Bp. 1954; Szesztay FC.: Hidrológia. I—II. kötőt. Bp. 1953—1954.

Hidrológiai alapadatgyűjtés. A Föld természetes és mesterséges vízelőfordulásainak fölmérése és folyamatos nyilvántartása céljából végzett rendszeres v. esetenkénti tevékenység. Legfőbb segédeszközei a rendszeres (többnyire naponkénti) megfigyelésre berendezett észlelési helyeket (állomásokat) magukba foglaló hidrológiai észlelőhálózatok. Ezeknek két fő típusuk van:

1. A Föld felszínén folyamatosan megosztó tényezőket (csapadékot, léghőmérsékletet stb.) nyilvántartó területi észlelőhálózatok, és 2. a vízelőfordulásokra telepített (a felszíni vizek esetében vonal mentinek is nevezett) észlelőhálózatok. Az

314

észlelőhálózatok tervezésekor kulcskérdés a célszerű hálózatsűrűség, vagyis az állomások átlagos távolsága egymástól. Ennek vizsgálatában egyrészről a H. gazdasági célkitűzései, másrészről a kérdéses tényező területi és időbeli értékváltozásait jellemző statisztikai mutatószámok szolgálnak kiindulásul.

Hidrológiai analógia -*■ Hidrológiai hasonlóság

Hidrológiai Atlasz (Magyarország Hidrológiai Atlasza). Kiadja a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet. Térképes, táblázatos és leíró formában ismerteti Mo. vízfolyásainak vízgyűjtőterületét, a jellemző hidrometeoroló- giai és vízjárási adatokat, valamint az állóvizeket.

Eddig (1969) megjelent sorozatai: I. Folyóink vízgyűjtője (A Zagyva, a Sajó, a Sió és a B ilaton a Mosoni-Duna-ág, a Felső-Tisza, a Körösök, a Tisza, az Ipoly, a mo.-i Duna-szakasz és kisebb mellékvizei, a Dráva). II. Hidrometeorológiai adatok (Csapadékviszonyok, hőmérsékleti és párolgási viszonyok, a vízgyűjtők átlagos csapadéka).

III. Vízjárási adatok (Jellemző vízállások, árvízi adatok, folyóink jégviszonyai). IV. Állóvizek (Mo. állóvizeinek katasztere).

Hidrológiai bibliográfia. A Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Unió tagországainak kiadványa. Magyar sorozatát a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet adja ki. A H. tartalmazza a hidrológiai, vízgazdálkodási és vízépítési irodalom Ms.-on megjelent kiadványainak és közleményeinek címjegyzékét magyar, angol, német és orosz nyelven.

Hidrológiai előmunkálatok. A vízépítési feladatok megoldásához szükséges, a hidrológiai helyzetet feltáró munkák. A vízépítési munkákat (vízrendezés, árvízvédelem, öntözés, műtárgy építése stb.) előzetesen elkészített műszaki terv szerint végzik el. A helyes megoldás alapföltétele a tervezett munkálatokkal, művekkel érintett terület, vízfolyás, állóvíz hidrológiai viszonyainak tisztázása. Az ehhez szükséges ideiglenes meteorológiai és hiirometriai észlelő-hálózat létesítése, a mérő műtárgyak építése, az észlelés, a mérés, az adatgyűjtés, az adatfeldolgozás és a számítás mind a H. körébe tartozik.

Hidrológiai előrejelzés. A gazdasági kihatásaikban jelentős hidrológiai jelenségek (árhullámok, kisvízi vízhozamok, gázló nélységek, a jégzajlás megindulása stb.) várható alakulására vonatkozó rendszeres v. esetenkénti tájékoztatás.

A csapadékvizek felszíni összegyülemlésének és mederbeli levonulásának törvényszerűségein alapuló rövid idejű előrejelzések időelőnye általá-