Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

A

Anyagi-műszaki bázis a nem természetes eredetű (pl. kémiai) anyagok hatása is. A. továbbá némely növény (pl. fok­hagyma, retek stb.) termelte anyagoknak a mikroorganizmusokra tett gátló, befolyásoló hatása is. Anticiklon -*- Ciklon Antidűne. A görgetett hordalék mozgásának bizonyos fázisában keletkező, a mederfenéken helyét látszólag a vízmozgás irányával ellen­kező irányban változtató kiemelkedés. Folyás­irányba néző lejtője meredek, a folyásiránnyal szemben levő enyhe emelkedésű. A víz a szem­csés mederanyagot a meredek oldalról elsodorja, és a lejjebb fekvő A. enyhe lejtőjére helyezi. Ellentéte a folyásirányban lefelé moz­gó dűne. Antiklináli's. Jelentése: nyereg, boltozat. A geo­lógiában így nevezik a -*■ gyűrődés során létre­jött redő felső részét. Antiszaprób zóna. Azok a toxikus anyago­kat tartalmazó szennyvizek, melyekben élet csak nagyfokú hígítás után lehetséges. (-*- Szap- robionta-rendszer) Antos-féle pontyhúsegyenérték. Elméleti szám, amely megmutatja, hogy a különféle hal­fajok a pontyhúshoz viszonyítva hányszoros mennyiségű természetes táplálék elfogyasztásá­val érnek el 1 kg súlygyarapodást. Antos szerint a dévérkeszeg pontyhúsegyenértéke 2,5, a raga­dozó halaké kb. 15—20. Antropogén hatás -*• Biotikus tényezők Anyacső Béléscső Anyadereglye. Széles meder-keresztszelvé­nyének fölmérésekor használatos és a meder közepén gondosan lehorgonyzott — dereglye. Rendeltetése a két part közötti nagy távolság miatt kellően ki nem feszíthető sodronykötél, az ún. szondakötél alátámasztása (villás rúddal) v. nagy hajóforgalom esetén a -► keresztszelvény több részletben való fölvételének lehetővé tétele. Ugyanezen művelet ún. öböl- v. anyaladikkal is végezhető. Anyagárok. Anyagnyerés céljából a föld­ben mesterségesen nyitott szabálytalan v. sza­bályos alakú mélyedés. Anyagcsere (metabolizmus). Az életfolyama­tok központi életjelensége, a szervezetben végbe­menő összes folyamatok alapja. Az A. folyamán a szervezet egyrészt fölveszi a létfenntartáshoz szükséges anyagokat, felhasználásra alkalmassá teszi, a bennük rejlő kémiai energiát tárolja v. pedig hővé és munkává alakítja (asszimiláció, szintézis, anabolizmus), másrészt a test anyagait lebontja, a közös v. föl nem használt anyagait eltávolítja (katabolizmus, disszimiláció). Az utóbbi egyúttal energia-felszabadítással jár, s ez szol­gáltatja az életfolyamatokhoz szükséges energiát. Irodalom. Törő I.: Általános biológia. Bp.; Kemény A.: Élettan. Bp. 1966; Bálint A.: Az öröklés- és származástan alapjai. Bp. 1967. Anyagcső. Csápos kutak készítésekor a fúrófejből a kútaknába vezető, a szűrőcsőtől tömítéssel elválasztott cső, amelyen át a fúró­fejen beomlott anyag az aknába jut. Anyag- és energiapályák. Az életközös­ség anyag- és energiaáramlásának útjai: 1. a táp­lálék egy része beépül a fogyasztó testébe; 2. egy része energiát szolgáltat az életfolyamatok­hoz, és mint hő eltávozik a biocönózisból; 3. egy része bizonyos átalakulás után kiürül a fogyasztó testéből. A 3. pályára került hulladé­kot az életközösség más tagjai elfogyasztják, és visszajuttatják a körfolyamatba. (-*- Anyagfor­galom, -*• Anyagok körforgalma) Anyagforgalom. Különféle elemek, vegyü- letek, anyagok helyváltoztatása az élő szervezet (individuális A.), élőlénytársulások, életközössé­gek életében (cönotikai A.), ill. az élő és élettelen természetben (biológiai A.). A német nyelvű irodalom nyomán gyakran az anyaháztartás szót használják helyette. (-► Anyag- és energiapá­lyák, -*• Anyagok körforgalma) Anyaggödör Töltésépítés, — Földnyerő hely Anyagi mérleg Népgazdasági mérleg Anyagi-műszaki bázis. A termelőerők anyagi elemeinek, tehát a munkaeszközöknek és munkatárgyaknak összessége és kapcsolata. Ismeretes olyan felfogás is, amely az A. fogal­mába sorolja a szellemi értékeket, a tudományok vívmányait is, valamint a munkaerő szakkép­zettségét, ill. növekedését, végül a termelés- és munkaszervezés adta termelőerőket is. Az A. a kapitalizmusban a modern gépi nagy­üzemi termelés, amely spontán módon és hosszú időn keresztül alakul ki. A szocializmus A.-a a modern gépi nagyüzemi termelés uralkodóvá válása az egész népgazda­ságban (iparban, mg.-ban, közlekedésben, ke­reskedelemben, ügyvitelben stb.), s a korszerű tudomány legújabb vívmányainak folyamatos alkalmazása, amely biztosítja egyrészt az egész népgazdaság megszervezését a modern technika alapján, másrészt a termelékenység olyan szín­vonalát, amely meghaladja a fejlett tőkés or­szágokét. A szocializmus A.-ának megteremté­sében jelentős része van az új, hatékony terme­lési ágak sokoldalú fejlesztésének, a tartalékok ésszerű felhasználásának s általában a munka­erő kulturális és műszaki színvonala emelésének. 19

Next

/
Thumbnails
Contents