Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
A
Analógia Amur (amuri kele: Ctenopharyngodon idella Cuv. et Val.). Növényevő hal, mely főleg virágos, száras növényekkel táplálkozik: magas vízálláskor az elárasztott területen főleg szárazföldi növényt fogyaszt, apadás után visszavonul, hínáron és fonalas moszaton (békanyál) él. 1963 óta folyó betelepítése hazai vizeinkbe azért előnyös, mert húsa kiváló, tápláléka pedig olyan növényi anyag, amit a mi halaink nem értékesítenek. Amur (Ctenopharyngodon idella) Vizeink tisztán tartásában, az eutrofizálódás lassításában is szerepet kaphat a fehér busával és pettyes busával együtt. Anabiózis. Több növényi és állati szervezetnek az a képessége, hogy a számára kedvezőtlen környezeti hatásokat képes látens (tetszhalott) állapotban átvészelni és a körülmények kedvező megváltozásakor újra föléledni, élettevékenységét visszaállítani. Ezért nevezik az A.-t újra- éledési folyamatnak is. A kiszáradás folytán keletkezett A. neve: anhidrobiózis. {-*■ Nyugalmi állapot) Anabolizmus -*■ Anyagcsere Anaerob. A levegő, ill. 02 nélküli környezet, közeg, folyamat, ill. az ilyen viszonyokat igénylő életműködés v. élőlény jelzője (anaerobionta, aerofób szervezet). Az élőlények esetében megkülönböztetünk kizárólagos v. obiigát anaerobion- tákat, melyek 02 jelenlétében elpusztulnak és fakultative A. szervezeteket, melyek, bár rendes körülmények közt levegőt igényelnek, de képesek 02-mentes környezetben is megélni. Az A. szervezetek közé soroljuk az ún. mikroaerofil szervezeteket is, melyek életműködésükhöz csak kis 02-mennyiséget igényelnek. Anaerob rothasztás. A szerves híg iszap lebontása — megfelelő mennyiségű és összetételű tápanyag esetén — több mikrobafajta közreműködésével. Az iszap A.-ához kedvező környezeti föltételek is szükségesek (hőmérséklet stb.). A rothasztás során a kórokozó baktériumok nagy része elpusztul. Anaerosztát. Olyan készülék v. berendezés, melyben -*■ anaerob életkörülményeket lehet biztosítani (pl. anaerob mikroszervezetek tenyésztéséhez) . 17 Anallatikus rendszer. A távcsövekben alkalmazott olyan lencserendszer, amellyel a képet nem a szemlencsének a távcső tengelye irányában való mozgatásával, hanem a távolságállító lencsével állítják élesre. Anallatikus távmérő. Optikai távolság- mérésre alkalmazott, -* anallatikus lencserendszerrel fölszerelt geodéziai műszer. Analógia. Általában hasonlóság a jelentése. Pontosabban: két v. több dolog közötti, hasonlóságon alapuló kapcsolat. A gyakorlatban bizonyos folyamatok, szervek, képződmények, ítéletek egyes, de nem az összes homológ jellemzői, alkotóelemei közötti egyértelmű kapcsolat, igen gyakran azonosság. A. ismerhető fel pl. egyrészt bizonyos síkbeli, másrészt bizonyos térbeli alakzatok között (paralelogramma és paralelepipe- don); a biológiában : több olyan szerv. ill. szerv- rendszer között, amelyek fejlődéstanilag és alaktanilag különböző értékűek (pl. némely rovarok vízi lárváinak és a békalárvák kopoltyúi, a növényeken a serteszőr, a tüske, az ágtövis, a levéltövis és a gyökértövis). A fizikában A.-s jelenségeknek azokat a különböző jellegű jelenségeket nevezzük, amelyeknek lefolyását olyan közös matematikai alakra hozható egyenletek jellemzik, amelyekben az azonos matematikai funkciójú mennyiségek némelyikének v. mindegyikének megfelelő mennyiségek értéke különbözik egymástól, föltételezve, hogy az összehasonlított jelenségeket jellemző egyenletek ugyanarra a koordináta- rendszerre vonatkoznak. A. van pl. a homogén talajban végbemenő szivárgás és az elektromos áramnak elektrolitén való áthaladása között, továbbá a diffúzió és a hővezetés között. Egy- egy fizikai jelenségnek több analóg megfelelője is lehet, és fordítva, több fizikai jelenség is lehet egy jelenséggel analóg kapcsolatban. A fizikai jelenségek A.-ja a jelenségek rokonsági kapcsolatának különleges esete és fordítva. Ugyanis az A. rokonsági kapcsolattá alakul át, ha a matematikailag azonos szerepű, de egymástól eltérő mennyiségek száma zérusra csökken, ill. a rokonsági kapcsolat A.-vá válik, ha a homológ jellemzők között legalább egy olyan pár van, amelyeknek értéke egymástól különbözik. A fizikai jelenségek közötti A. sok hidrome- chanikai segédeszköz alkalmazásának elvi alapja. A szivárgási jelenségek és bizonyos elektromos folyamatok közötti A. alkalmazásával szivárgási, a csőhálózatokban végbemenő folyadékmozgás és az elektromos hálózatok elektromos jelenségeinek A.-ja alapján csőhálózat-mérete-
