Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
F
Forrásakna viszonyok szabják meg (réteg-F., karszt-F., vetődést F., hév-F. stb.). Hőfoka nagyjából állandó. Megbízhatóságának jellemzésére Kessler H. három 6-számjegyes indexet vezetett be, a vízhozam-ingadozás, a hőmérséklet-ingadozás és az elektromos ellenállásváltozás (kémiai ismeretek) alapján. A leszálló F. jellegzetessége, hogy közvetlenül a csapadékvíz hatása alatt áll, s ezért vízhozama — legtöbbször igen szélsőséges határok között — változó. A vízgyűjtő területről beszivárgó víz gravitációsan jut el a F. felszínre lépési helyére. 230 A F.-víz minősége, vegyi összetétele alapján pedig ásvány- és gyógyvíz-F.-ok, ill. jódos, bró- mos, radioaktív, sós, szulfátos, savanyú, földes, meszes, alkalikus F.-ok stb. különböztethetők meg. A F.-vízfajták vize a víztartókban összekeveredhet, ezáltal kevert vizű F.-ok jönnek létre. A vízhozam tekintetében jelentéktelen (0— 10 1/perc), kis (10—100 1/perc), közepes (100— 500 1/perc), nagy (500—1000 1/perc) és óriás (1000 1/perc fölötti) vízhozamú F. van. A F.-ok gyakorlati jelentősége a vízszerzésben igen nagy, mert felhasználásuk legtöbbször közvetlenül lehetséges. Mo.-on a fontosabb F.-ok vízhozamát, vízhőmérsékF Forrás A vízvezető, ill. a vízrekesztő kőzet elhelyezkedése szerint a következő leszálló F.-fajták különböztethetők meg: a) réteg-F., b) törmelék-F., c) átbukó F., d) duzzasztott F., e) hasadék- és barlang-F., f) vetődés v. törés menti F. és g) időszakos (intermittáló) F. A felszálló F. a felszín alatt nagyobb mélységben elnelyezkedő víztartó kőzetek hidrosztatikus v. gáz nyomása alatt álló vizét hozza felszínre. A hidrosztatikai nyomás következtében felszálló F. lehet: a) réteg-F. (artézi-F.), b) vetődés menti F. A gázok által felhajtott F.-ok a) vízgőz, b) széndioxid, c) szénhidrogén által felhajtott F.-ok lehetnek. A víz hőmérséklete alapján hideg, langyos, meleg és forró vizű, ill. hév-F.-ok ismeretesek. letét, vegyi összetételét a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézet, az Országos Balneológiái Kutatóintézet folyamatosan méri, vizsgálja. Az adatok ezeknek az intézeteknek az irattárában és kiadványaiban találhatók. 2. Fizikai értelmezése: halmazállapot-változás; az anyagra jellemző hőmérséklet, amelyen a folyadék 1 atm nyomás mellett forr (nikkel 3075 C°, víz 100 C°, hidrogén —253 C°). Az a hőenergia, amely a normális F.-ponton levő folyadék 1 kg tömegét ugyanolyan hőmérsékletű gőzzé alakítja, a F.-hő (a vízé 531. kcal /kg). Forrásakna. A foglalt forrás vizét műszaki és egészségügyi szempontból kifogástalanul gyűjtő kisebb medence. Forrásfoglalás. A forrás vizét feltáró és összegyűjtő műtárgy szakmai megnevezése. Kialakítása a forrás jellegétől, feltörési módjától és környezetétől függően sokféle lehet. Általános szempont, hogy a forrást eredeti fakadási szintjén, eredeti vízhozamával kell igénybe venni. Az aknás F. szellőztetővei ellátott, fedőlappal lezárt vasbeton akna, amelybe a forrásvíz közvetlenül a víztartó képződményből jut a felszínre. Kis területen fakadó forrásra építhető. Az aknából a forrásvizet elvezető szolgálati vezeték, az ürítő vezeték és a fakadási szint magasságában elhelyezett túlfolyó cső vezet el. A rétegforrásokat -*■ galériával foglalják.
