Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

F

Folyóka 224 végzett vízügyi munka, amelynek során a le- folyási viszonyokat vízlépcsők létesítésével megváltoztatjuk, a vízfolyás természetes víz­színeit lépcsőzetesen megemeljük. A F. a hajó­záson kívül rendszerint más vízhasznosítási célt (öntözés, vízerő-hasznosítás) is kielégít. Ha a folyószabályozás módszereivel már nem lehet v. csak nagyon költségesen lehet biztosí­tani a folyó hajózhatóságát, akkor vízlépcsők sorozatának beépítésével duzzasztják föl a folyó vizét, és ezáltal a folyóban a hajócsatornáéhoz (-*- Vízi utak) hasonló hajózási lehetőséget teremtenek. Ezt a műveletet nevezik F.-nak, a belépcsőzött folyót csatornázott folyónak, a víz­lépcsők közötti duzzasztott vízteret pedig bógé- nek. F.-nak nevezik a kisebb, nem hajózható fo­lyók lépcsőzését akkor is, ha a lépcsőzést víz­tást, valamint a hozzá tartozó duzzasztási ma­gasságokat más-más szempontok határozzák meg, de a kétféle érdek a nagyobb folyók eseté­ben gazdaságosan összeegyeztethető. A vízlép­csők okozta magasságkülönbségeket a hajók -*■ hajózsilipeken v. hajóemelő műveken győzik le. (-► Csatornázás) Folyóka. 1. Kisebb méretű, sekélyebb nyi­tott csatorna, ill. árok a felszíni vizek elvezeté­sére. A F. lehet burkolt v. burkolatlan. 2. (künet). A -»■ csatornaaknák fenekén a szennyvíz szétterülésének megakadályozására kiképzett vályúszerű vízvezető szelvény. F.-nak hívják az egyesített rendszerű -*■ csatornaszel­vények alján a kis mennyiségű, száraz idei szennyvíz levezetésére szolgáló vályút is. Folyókat keresztező vezetékek. A folyó fölötti erős- és gyöngeáramú átfeszítések és a mederfenékre v. mederfenék alá süllyesztett veze­erő-hasznosítás teszi szükségessé. F.-kor a víz­lépcsőket úgy kell kiosztani, hogy lehetőleg a felsőbb fekvésű vízlépcső az alatta levő vízlép­csőnek duzzasztási határába (-»- Duzzasztási görbe) essék. Ezek az ún. szoros csatlakozású víz­lépcsők. Átfedő csatlakozásról beszélünk akkor, ha az alsóbb lépcső duzzasztási határa a vízfolyás irányában följebb kerül, mint a felső vízlépcső; laza csatlakozásúak a vízlépcsők, ha a kisvízi duz­zasztási határ és a következő vízlépcső között több-kevesebb távolság van. Ezen a szakaszon a hajózási lehetőségeket szükség esetén folyó­szabályozással v. kotrással kell megteremteni. A hajózás érdekében végzett F. módját és a víz­erő-hasznosítás érdekében végzett lépcsőkiosz­tékek (pl. kábelek, olajvezetékek, gázcsövek). Fontos követelmény, hogy az -*■ átfeszítések magassága az előírásoknak megfelelő legyen; a víz alatti keresztezések tervezésekor figye­lembe kell venni a várható mederváltozásokat, a távlati folyamszabályozási terveket és a hajó­zási igényeket. Folyókás körszelvény ->- Csatornaszelvény Folyókilométer (folyamkilométer; fkm). A folyó torkolatától mint kiindulási ponttól a kö­zépvonalon (korábban a sodorvonalon) mért kerek kilométertávolságok. (-► Kilométerkő) Folyó-kisminta Folyómodell Folyómeder -* Meder Folyómeder-szélesség (mederszélesség). A A Majna Würzburg és Marktbreit közötti szakaszának csatornázása (hossz-szelvény)

Next

/
Thumbnails
Contents