Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
F
Féloldalas halastó 218 válik, csökkenésekor teljesen hozzátapad a bukó felületéhez. Féloldalas halastó ->- Hossztöltéses halastó Félpárizsi szelvény -»■ Csatornaszelvény Félportáldaru. Olyan különleges portáldaru, amelynek daruhídja két különböző szinten elhelyezett sínpályán fut. Pl. a daruhíd egyik lába a terepszinten, a másik pedig a raktár homlokfalperemén. Félstabil kazán Kazán Félstabil szivattyútelep. Beépített szivaty- tyúval rendelkező, végleges jellegű építmény, melynél a hajtó gépet csak esetenként szállítják a helyszínre. Félszáraz fa. Az építőiparban alkalmazott olyan faanyag, amelynek nedvességtartalma 15—30%. Ha a nedvességtartalom 30% alá csökken, a fa törőszilárdsága nő. Félsziget. Az állóvízbe — tóba v. tengerbe — benyúló, a szárazfölddel csak viszonylag keskeny sávban összefüggő földrész. Féltest menti áramlás. Olyan test menti áramlás, amelynek meghatározott vezérgörbe mentén mozgó alkotója végtelen hosszú. Ilyen F. áramképe pl. a párhuzamos áramlás és a nyelő összetételéből származó áramlás áramképe. Félvezető. Olyan szabályos kristályrács szerkezetű anyag, amely bizonyos irányban villamos vezetőként, másik irányban szigetelőként viselkedik. A vezetőképesség szennyező anyagokkal növelhető. Ha a szennyező elemmel a szabad elektronok száma növekszik, akkor n típusú (n: negatív), ha a pozitív töltések száma növekszik, akkor p típusú (p: pozitív) a F. A tranzisztor három rétegből álló, például n—p—n F. kristályrendszer. Fémikus ásvány -»■ Szálikus ásvány Fémszórás. Fémfelhordási technológia, melyet az acél korrózió elleni védelmére használnak. A F. azt jelenti, hogy általában cinket, ritkábban alumíniumot 75—150 fi vastagságban, egy v. két rétegben, por alakban v. olvasztott állapotban felhordanak az előzetesen fémtisztára hivatott fémfelületre. Fémvonalzó. Acélból, rézből, esetleg más fémből készült vonalzó, amelyet pontosabb rajztermi mérésekhez v. terepmérési eredmények fölrakásához alkalmaznak. (->- Majzik-vonalzó) Fényáteresztési együttható Transz- missz ió-koeff iciens Fényáteresztő képesség. Az m méter mélyre jutó és a beeső fény erősségének (/) hányadosa: d — Imiig', %-ban kifejezve: d/„ = = 100 Az 1 m-es vízréteg F.-e a transzmisszió (T). (->- Vizek optikája, -»• Transzmisszió-koefficiens) Fényélezés. Az idomacélok, valamint rajzi metszetben 2 mm-nél keskenyebb vasszerkezeti részek keresztmetszetének ábrázolásakor—az ábra szemléletesebbé tétele céljából — a metszetben látható részeket nem festik be teljesen (a metszett részek vonalkázása nehézkes), hanem az egyik oldalon és felül v. alul keskenyebb fehér sávot hagynak. Fényigény. Az élő szervezeteknek, így a vízi élőlényeknek is, életük fönntartásához különböző mennyiségű és minőségű fényre van szükségük. A fotoszintetizáló szervezetek fény nélkül nem képesek élni, bár a túlságosan erős fény ún. túltelítettségi gátlást idéz elő. A különböző mélységben élő kékmoszatok az oda jutó fény színéhez alkalmazkodnak (kromatikus adaptáció). A barlangi állatoknak nincs F.-ük, köztük gyakori az örökletes vakság. A F.-ek különbözősége pl. lehetővé teszi az algák elleni védekezést elsötétítéssel v. kedvezőtlen színű (zöld v. halványlila) átlátszó tetők, ablakok alkalmazásával. Fénykerülés. Negatív fototropizmus. Bizonyos állatok menekülése a megvilágított helyekről. A F. a magyarázata a planktonrákok vertikális vándorlásának. Fénykibocsátáson alapuló színképelemzés Emissziós spektroszkópia Fényklíma. Valamely élőhelyre, pl. vízre jellemző fényviszonyok összessége. Fénymérés -► Fotometria Fény mint környezettani tényező. Közvetlenül v. közvetve minden élőlény a napfény energiájából él (-*- Produkció-biológia). A fény befolyásolja a szervezetek anyagcseréjét, növekedését, biokémiai folyamatokat szabályoz stb. A vizekben biológiai szempontból fotikus (jól megvilágított, felületi, eufotikus), fényben szegényebb árnyék- v. alkonyati (diszfotikus), végül a teljesen sötét afotikus zónát különböztet- meg. A tavak vizének fényáteresztő képessége évszakok és napszakok szerint is változhat. Naumann az édesvizek polifotikus, mezo- fotikus és oligofotikus típusait különbözteti meg az átlagosan kedvező, közepes és szegényes fényellátottság szerint. (-► Extinkciós együttható, -*• Fénykerülés, -*■ Fényigény, — Vizek optikája) Féregirtás. Az egyik fontos árvízvédelmi töltés karbantartási feladat. A töltés veszedelmes ellenségei az állati kártevők (népszerű szóhasználat szerint férgek): a hörcsög, az ürge, a mezei egér, a pocok, a pézsmapatkány, a róka,
