Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

F

Féloldalas halastó 218 válik, csökkenésekor teljesen hozzátapad a bukó felületéhez. Féloldalas halastó ->- Hossztöltéses halastó Félpárizsi szelvény -»■ Csatornaszelvény Félportáldaru. Olyan különleges portál­daru, amelynek daruhídja két különböző szin­ten elhelyezett sínpályán fut. Pl. a daruhíd egyik lába a terepszinten, a másik pedig a raktár homlokfalperemén. Félstabil kazán Kazán Félstabil szivattyútelep. Beépített szivaty- tyúval rendelkező, végleges jellegű építmény, melynél a hajtó gépet csak esetenként szállítják a helyszínre. Félszáraz fa. Az építőiparban alkalmazott olyan faanyag, amelynek nedvességtartalma 15—30%. Ha a nedvességtartalom 30% alá csökken, a fa törőszilárdsága nő. Félsziget. Az állóvízbe — tóba v. tengerbe — benyúló, a szárazfölddel csak viszonylag kes­keny sávban összefüggő földrész. Féltest menti áramlás. Olyan test menti áramlás, amelynek meghatározott vezérgörbe mentén mozgó alkotója végtelen hosszú. Ilyen F. áramképe pl. a párhuzamos áramlás és a nyelő összetételéből származó áramlás áram­képe. Félvezető. Olyan szabályos kristályrács szer­kezetű anyag, amely bizonyos irányban villa­mos vezetőként, másik irányban szigetelőként viselkedik. A vezetőképesség szennyező anya­gokkal növelhető. Ha a szennyező elemmel a szabad elektronok száma növekszik, akkor n típusú (n: negatív), ha a pozitív töltések száma növekszik, akkor p típusú (p: pozitív) a F. A tranzisztor három rétegből álló, például n—p—n F. kristályrendszer. Fémikus ásvány -»■ Szálikus ásvány Fémszórás. Fémfelhordási technológia, me­lyet az acél korrózió elleni védelmére használ­nak. A F. azt jelenti, hogy általában cinket, rit­kábban alumíniumot 75—150 fi vastagságban, egy v. két rétegben, por alakban v. olvasztott állapotban felhordanak az előzetesen fémtisz­tára hivatott fémfelületre. Fémvonalzó. Acélból, rézből, esetleg más fémből készült vonalzó, amelyet pontosabb rajz­termi mérésekhez v. terepmérési eredmények fölrakásához alkalmaznak. (->- Majzik-vonalzó) Fényáteresztési együttható Transz- missz ió-koeff iciens Fényáteresztő képesség. Az m méter mély­re jutó és a beeső fény erősségének (/) hánya­dosa: d — Imiig', %-ban kifejezve: d/„ = = 100 Az 1 m-es vízréteg F.-e a transz­misszió (T). (->- Vizek optikája, -»• Transz­misszió-koefficiens) Fényélezés. Az idomacélok, valamint rajzi metszetben 2 mm-nél keskenyebb vasszerkezeti részek keresztmetszetének ábrázolásakor—az áb­ra szemléletesebbé tétele céljából — a metszetben látható részeket nem festik be teljesen (a met­szett részek vonalkázása nehézkes), hanem az egyik oldalon és felül v. alul keskenyebb fehér sávot hagynak. Fényigény. Az élő szervezeteknek, így a vízi élőlényeknek is, életük fönntartásához különbö­ző mennyiségű és minőségű fényre van szüksé­gük. A fotoszintetizáló szervezetek fény nélkül nem képesek élni, bár a túlságosan erős fény ún. túltelítettségi gátlást idéz elő. A különböző mélységben élő kékmoszatok az oda jutó fény színéhez alkalmazkodnak (kromatikus adaptá­ció). A barlangi állatoknak nincs F.-ük, köztük gyakori az örökletes vakság. A F.-ek különböző­sége pl. lehetővé teszi az algák elleni védekezést elsötétítéssel v. kedvezőtlen színű (zöld v. hal­ványlila) átlátszó tetők, ablakok alkalmazásá­val. Fénykerülés. Negatív fototropizmus. Bizo­nyos állatok menekülése a megvilágított he­lyekről. A F. a magyarázata a planktonrákok vertikális vándorlásának. Fénykibocsátáson alapuló színképelem­zés Emissziós spektroszkópia Fényklíma. Valamely élőhelyre, pl. vízre jellemző fényviszonyok összessége. Fénymérés -► Fotometria Fény mint környezettani tényező. Köz­vetlenül v. közvetve minden élőlény a napfény energiájából él (-*- Produkció-biológia). A fény befolyásolja a szervezetek anyagcseréjét, növe­kedését, biokémiai folyamatokat szabályoz stb. A vizekben biológiai szempontból fotikus (jól megvilágított, felületi, eufotikus), fényben sze­gényebb árnyék- v. alkonyati (diszfotikus), vé­gül a teljesen sötét afotikus zónát különböztet- meg. A tavak vizének fényáteresztő képessége évszakok és napszakok szerint is vál­tozhat. Naumann az édesvizek polifotikus, mezo- fotikus és oligofotikus típusait különbözteti meg az átlagosan kedvező, közepes és szegényes fény­ellátottság szerint. (-► Extinkciós együttható, -*• Fénykerülés, -*■ Fényigény, — Vizek opti­kája) Féregirtás. Az egyik fontos árvízvédelmi töltés karbantartási feladat. A töltés vesze­delmes ellenségei az állati kártevők (népszerű szóhasználat szerint férgek): a hörcsög, az ürge, a mezei egér, a pocok, a pézsmapatkány, a róka,

Next

/
Thumbnails
Contents