Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
F
Felvonulási alap ságú, és a folyadék belseje felé mutat. Ahhoz tehát, hogy a folyadék belsejéből molekulák jussanak a felszínre, tehát hogy a felület AF-fel növekedjék, a molekuláris erők ellenében AL nagyságú munkát kell végezni. A molekuláris erők hatásgömbjének sugara viszonylag kicsiny, 20—50 m/z, intenzitásuk azonban nagy, kb. 16 000 atm nagyságú. Víz és levegő határán a víz felületi feszültsége 20 C°-nál 0,00736 kpm -1. A felületi feszültség következtében a folyadék felszíne a kifeszített hártya tulajdonságait mutatja. Felületi feszültségmérő. A felszíni vízfolyások szintetikus mosószer-tartalmának ellenőrzését végző műszer. Felületi hézagtérfogat (viszonylagos hézagfelület). A szivárgási keresztmetszetben — mint felületben — levő hézagok felülete (n ). A szivárgási térben az a, b, c élhosszúságú derékszögű hasáb hézagtérfogata n! • abc. Ugyanazt a hézagtérfogatot kapjuk, ha az n-abc képlettel számolunk, vagyis n' értéke az n hézagtérfogattal azonos. Felületi levegőztetés. A biológiai szennyvíztisztítás egyik módja. A levegőztetést nem légbefúvással, hanem mozgó szerkezetek segítségével végzik. Főként kis és közepes nagyságú telepeken alkalmazzák. A mozgó szerkezet fordulatszámának és bemerülési mélységének változtatásával a bevitt levegő mennyisége szabályozható. Mo.-on a leghasználatosabb berendezés a Kessener-féle, külföldön a Simplex-rtnásztrű berendezés terjedt el. Az elérhető tisztítási hatásfok 90—95%. Felületi öntözés. Az az öntöző módszer, amikor az öntözővizet a talaj felszínén vezetve adagoljuk ki, s eközben szivárog a talajba. A F. módja szerint megkülönböztetünk árasztó, csörgedeztető és — barázdás öntöző módszereket. Felületi szellőztetés ->- Felületi levegőztetés Felületi szűrők ->- Szűrők Felületi terhelés. 1. A gépek rakodására, szerelésére szolgáló födémek átlagos igénybevétele. (A pontszerű F. a helyi koncentrált terhelések értéke.) 2. A csapágyak, csapok felületegységére eső erőhatás. 3. Az áramlástechnikai gépek járókerekének felületén (pl. a járólapáton) jelentkező hidrosztatikai és hidrodinamikai erőhatások összessége. 4. Az ülepítő-, derítőmedencék átfolyó vizének (m3/sec) és felületének (m2) hányadosa. Felülről ellenőrzött alsóvezérlés. Az automatikus vízszintszabályozás egyik módja: a szabályozás az alsó szintről történik, de a folyamatot a felvízszint értéke is befolyásolja. Felülről vezérelt öntözőrendszer. Többnyire automatikus vízszintszabályozókkal ellátott, nyílt felszínű öntözőcsatorna-hálózat, melyben a víz a felsőbb szakaszok vízállása szerint pótlódik. Felül vetés -* Gyepszőnyeg Felvételi vízszint Mérési vízszint Felvíz. A műtárgyak előtti — a vízfolyás szerint: fölötti — víz, amelyet mindig az -*■ alvíznél magasabb vízszint jellemez. Ellentéte az alviz. A —- duzzasztóművek F.-e egyúttal duzzasztott víz is, a F. azonban nem szükségképpen duzzasztott víz. így pl. erőműcsatornás vízerőtelepek előtt a F. a csatornában nem duzzasztott. A F.-mélység a víz mélysége a vízlépcső fölötti mederszakasz meghatározott füg- gélyében. Felvízcsatorna. Az üzemvízcsatornás vízerőmű része, az üzemvízcsatornának a vízkivétel és az erőtelep közötti szakasza. Felvízszint Felső vízszint Felvízszint-tartás. A vízszintszabályozó műtárgyak felvízszintjének az átbocsátóit vízhozamoktól független, bizonyos pontossággal előírt értéken tartására irányuló tevékenység. A szabályozást automatikusan v. kézzel végzik. Leginkább a folytonos vízszállítású, felső vezérlésű csatornákban alkalmazzák. Felvonóteknő Hajóemelő Felvonulás. Az ipari, építőipari szolgáltató munkálat elvégzési időszakát megelőző olyan tevékenység, melynek célja a munkálat megkezdéséhez szükséges létesítmények (szociális, kulturális, lakó-, irodaépületek), berendezések (energia-, távközlő stb. berendezések) v. fel- használásra kerülő anyagok, szerszámok stb. megvalósítása, ill. készen tartása. Minden nagyobb építkezés első fázisa. Az organizációs tervek alapján, a munkahely átvétele után fölépítik az építési irodákat, a munkások elhelyezésére (szállás, étkező, fürdő stb.), az építőanyagok tárolására (rakodó, raktár stb.), az építőipari gépek felállítására, javítására szolgáló épületeket és létesítményeket. Valamennyi F.-i épület általában ideiglenes jellegű létesítmény. A munka befejezésével a F.-i épületeket lebontják és máshol ismét fölhasználják, ezért lehetőleg szétszedhető részekből készülnek. Felvonulási alap. Az építési munkák költségvetésében felszámítható felvonulási költségek 211
