Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

A

Alagcsövezés

környező) egység vízhasználata fejleszthető. (-*- Vízgazdálkodási mérleg, -*■ Szabadvízkészlet)

Aktív vízkészlet. Helytelen szóhasználat. Helyesen: dinamikus vízkészlet.

Aktív vízvédelem. A bányászatban a vízbetörések megelőzése érdekében tett műszaki intézkedések összessége, elsősorban a (karszt-) vízszínnek fokozott vízkiemeléssel való süllyesztése. Az A. vízkészlet-gazdálkodási szempontból sokszor káros hatású (a bánya környékén a vízadó kutak elapadása), ill. új feladatokat, új lehetőségeket vet fel. (-► Bányavíz-gazdálkodás)

Aktualizmus -*■ Maiság elve

Akusztikai sokk -* Elektrosztatikus veszélyeztetés

Akusztikus hordalékmérés -*■ Hordalékmérés

Akut védekezés -*• Védekezés a vizek kártétele ellen

Akvitáni. Az alsó miocén geológiai kor alsó emelete. Nevét Aquitania ókori dél-galliai római tartományról kapta.

Alacsony-nyomású levegőztető berendezés. Légbefúvásos levegőztető berendezés, szerkezeti elemei a mechanikus légszűrő, a nagynyomású ventillátortelep, a légelosztó csőhálózat, a szabályzó és porlasztó, valamint az üzemellenőrző nyomást és légszállítást mérő műszer. Az Inka néven ismert rendszer legfontosabb eleme a levegőztetett folyadék szintje alatt 800—1000 mm mélyen elhelyezett, 2— 5 mm 0-jű furatokkal ellátott légporlasztó csőrács. Az A.-t az eleven iszapos szennyvíz- tisztításban használják: az oxigént az A. segítségével juttatják az oldatba.

Alacsony szintű medence. Olyan, víztárolásra alkalmas medence, amely magassági fekvésénél fogva a vízvezeték-hálózatban a nyomásviszonyokat nem befolyásolhatja, tehát csak víztárolási célt szolgál (terepszinti tároló). Az A.-k közé sorolhatók a vízművek víztermelő telepein épült vízgyűjtő- és szívómedencék, a szűrők tisztavíz-medencéi, a körzeti vízvezetékek hálózatához kapcsolt, tűzoltási tartalékvizet tároló, ún. oltóvíz-medencék stb.

Alagcső (dréncső). A talajnedvesség és a talajvízszint szabályozására — esetleg altalajöntözésre is — szolgáló, terepszint alatti mesterséges berendezés különböző átmérőjű, égetett agyagból, betonból v. műanyagból készült vízvezető csőeleme. A körkeresztmetszetű cső hossza 30—35 cm, belső 0-je 5—20 cm, fal- vastagsága 1 cm körüli. Belső felülete sima, csővége sík.

Alagcsőfektető gép (dréncsőfektető gép).

9

Alagcsőfektető gép

Lánctalpas v. kerekes traktorral összeépített árokásó gép, melynek alagcsőfektctéshez szükséges fölszerelései vannak. A berendezés árokásó része lehet kaparóláncos, vedersoros v. rotációs rendszerű.

Egyes A.-eket lejtésszög-beállító berendezéssel is fölszerelnek, hogy az alagcső megkapja a kívánt esési szöget (lejtést).

Alagcsöves rendszer. A talajnedvesség és talajvízszint szabályozására — esetenként az altalajöntözésre is — szolgáló, különböző átmérőjű és anyagú vízvezető csövek (alag- csövek) felszín alatti mesterséges hálózata. (->- Talajcsövezés)

Alagcsövezés. A burkolt -*■ talajcsövezés egyik fajtája: a talajban levő járatok égetett agyag-, beton- v. műanyag-csőből készülnek. A csöveket illesztve fektetik, a talajvíz az illesztési réseken jut a csőbe. Az A.-t ugyanúgy tervezik, mint a talajcsövezést; kivitelezéskor a kitűzést az árkok kiásása, majd a fő- és mellék- gyűjtők, valamint a szivárgók elkészítése követi, alulról felfelé haladva. A kézi erővel végzett árokásáshoz különleges — a keskeny ároknak (fenékszélesség 15—20, felső szélesség 30—50 cm) megfelelő — ásókat használtak, ügyelve a humusz és az altalaj külön deponálására. Árokásó gép alkalmazásakor erre nincs mód, viszont a földkiemelés költsége 1 /3-ára csökkenthető. A csöveket az árokba felülről lefelé helyezik el kézi erővel, a végén begörbített, ún. gamós bot