Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
F
Fajlagos vízadó képesség 196 zati viszonyoktól függően 0,25—2,00 kWó/m3 között változik. Fajlagos vízadó képesség (fajlagos vízhozam). A kutak vízadó képességének — a kút szerkezeti kialakításától, szűrőzésétől, a réteg víz- áteresztő képességétől, szemeloszlásától és víz- utánpótlódásától függően üzemszerűen termelhető legnagyobb vízhozamnak — a jellemzője. A kútból termelhető vízhozamnak és az ehhez tartozó leszívásnak a hányadosa, azaz a próbaszivattyúzás alapján meghatározott mértékadó vízhozamnak az egységnyi leszívásra vonatkoztatott értéke. Dimenziója: l /perc• m. Fajlagos vízfelhasználás (fajlagos vízfogyasztás). A vízfelhasználásnak valamely jellemző egységre — pl. termékegységre, terület- egységre — jutó része. Fajlagos vízhozam (helytelenül: fajlagos vízszállítás). A megnevezést valamilyen mennyiség egységére vonatkoztatott vízhozam megjelölésére alkalmazzák. így pl. F.-nak nevezik a vízgyűjtő területekről lefolyó vízhozam és a vízgyűjtő terület hányadosát, a meder egységnyi szélességén átfolyó vízhozamot, a kútból kiszivattyúzható vízhozam és a leszívás hányadosát stb. 1. A vízgyűjtő terület jellemzője (fajlagos vízszállítás) : a vízgyűjtő területről származó vízhozamnak az egységnyi felületre vonatkoztatott értéke, tehát a vízhozamnak és a vízgyűjtő területnek a hányadosa. Attól függően, hogy a vizsgált szelvény időben változó vízhozamai közül melyik értéket viszonyítjuk a szelvényhez tartozó vízgyűjtő területéhez, a vízgyűjtő különféle jellemzőit határozhatjuk meg. Leggyakoribbak: a mértékadó — v. meghatározott valószínűségű- árvízi vízhozam fajlagos értéke (q% = Q.%/F), a több évi közepes nagyvízi hozam fajlagos értéke (q0 = NQ_/F), a sokévi közepes vízhozam fajlagos értéke (q* = Q^/F) és a fajlagos kisvízi hozam (qfc„ = KQ./F). Dimenziója: m3/sec-km2. 2. Az elméleti hidraulikában: a párhuzamos síkáramlás vízszállításának jellemzésére általában nem a teljes áramlási tér vízhozamát adjuk meg v. nem azt számítjuk, hanem csak az áramlási síkra merőleges egységnyi széles sávban az időegység alatt átfolyó víz mennyiségét. Ez a F. Dimenziója: m3/sec-m. 3. A természetes medrek jellemzője: — fajlagos vízszállító képesség. 4. A víztermelő kutak jellemzője : — fajlagos vízadó képesség. (-► Vízhozam) Fajlagos vízigény. 1. -*■ Víznorma. 2. A vízgazdálkodási egység vízhasználói összes vízigényének egységnyi területre jutó része. (— Vízigény) Fajlagos vízkészlet. A vízgazdálkodási egység természetes v. hasznosítható vízkészletének a területegységre jutó része; egysége pl. 1/sec • km2. (-► Természetes vízkészlet, -►Vízkészlet) Fajlagos vízszállító képesség (fajlagos vízhozam, helytelenül: fajlagos vízszállítás). A természetes medrek jellemzésére használt érték; az elméleti hidraulikában használt fajlagos vízhozamhoz hasonlóan az egységnyi széles sávban levonuló vízhozam. Amíg azonban a párhuzamos síkáramlás esetében ez minden sávban azonos érték, a természetes mederben más a vízszállító képesség a parthoz közel levő és más a sodorban választott egységnyi széles sávban. Ezért a természetes vízfolyást az egységnyi sávok által szállított vízhozamok átlagaként jellemezhetjük, azaz a meder F.-ét a vízhozamnak és a mederszélességnek a hányadosaként számíthatjuk. Dimenziója: m3/sec-m. Fajlagos vízvezetékhossz -► Fajlagos csőhossz Faj súly (térfogatsúly). A testek térfogategységének súlya egyenlő a sűrűség és a nehézségi gyorsulás szorzatával. Anyagállandó, amely azt mondja meg, hogy az illető anyagból készült homogén test G súlyának mi a viszonya a V térfogathoz: y = G jV, műszaki mértékegységrendszerben mértékegysége p/cm3, kp /m3, Mp/ m3. Mérése és mérőszáma azonos a sűrűségével. A gyakorlatban: a 4,0 C°-os víz F.-át tekintjük alapegységnek. Néhány anyag átlagos F.-a: Víz (4 C°-on) 1,00 Jég 0,88-0,92 Levegő 0,001293 Vízgőz 0,0007680 Alkohol 0,79 Benzin 0,70 Száraz anyag 1,90 Dieselolaj 0,85—0,88 Száraz homok 1,50 Cement 0,82—1,95 Beton 1,8—2,45 Alumínium 2,7 Öntöttvas 7,25 Acél 7,85—7,87 Tölgyfa 0,87 Fa 0,47—1,4 Nyárfa 0,46 Fajtérfogat -► Fajlagos térfogat Fakadó víz. A környező terepnél magasabb felszínű víztérből a terepre kiszivárgó v. járatokon át feltörő víz. Az árvíz egyoldalú víznyomásának hatására a töltés alatt szivárog át és a -► mentett oldalon a többé-kevésbé vízáteresztő -*■ fedőrétegen keresztül a talaj megbontása, kimosása nélkül jut a felszínre. Rendszerint vízfolyások hullámterének mentett részén — nagy-
