Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)
F
Fagyási hő 194 keletkezik. Emiatt nagy a víz feszítő, repesztő hatása, ami lehet hasznos (pl. a talajképződés), de még gyakrabban káros (pl. tartályok, vezetékek stb. esetében). A F.-nak erre a következményére a hidrológiában különösen ügyelni kell. Fagyási hő -*■ Látens hő Fagy határ. Az a felszín alatti mélység, melyben a hőmérséklet adott éghajlati viszonyok között nem száll 0 C° alá, ill. rendes viszonyok között kicsi a fagyás valószínűsége. Hazánkban a F. általában 0,8—1,0 m mélyen húzódik. Az alaptestek síkját, a csővezetékeket stb. a F. alá kell elhelyezni, hogy fagykárok ne keletkezhessenek. Fagymentes napok. Azok a téli napok, amelyeken a talaj nem fagyott, a folyékony halmazállapotú csapadék szabadon beszivároghat a talajba. Gyakorlatilag fagymentes az a nap, amelyen a levegő hőmérséklete a negyedik napja fagypont fölött van. Lefolyás szempontjából az ilyen értelemben meghatározott F. nem egyenértékűek; más a hatásuk, ha az egész téli időszakban egyenletesen elosztottak és más, ha szigorú tél után hirtelen bekövetkező fölmelegedés idejére korlátozódnak. Fagypúp. A térszín megemelkedése a talajban a felhalmozódott jéglencsék hatására, mely fő irányában elérheti a dm nagyságrendet is. Fagytáblás védelmi rendszer — Hűtőtorony fagyvédelme Fagyveszélyesség. A F. feltétele a víz jelenléte és az anyagnak tartós 0 C° alatti hőmérséklete. Fagy veszélyesek azok a talajok, amelyekben a jéglencse képződés lehetősége fennáll. Homokliszt-, iszap- és agyagtalajokban a víz sajátságos lencse alakú, egyre növekvő rétegekben fagy meg. F. legkisebb mértékben a kavicstalajoknál áll fenn. Vegyes szemnagyságú talajokban F. csak akkor keletkezik, ha az iszap- és agyagtartalom a 10%-ot meghaladja. Építőanyagoknál a F. a nedvszívó képesség függvénye. Fagyvédő (fagy védelmi) öntözés. A fagykár (kb. —7 C°-ig) megakadályozására összefüggő, általában nagyobb kiterjedésű területnek igen finom (5 mm /óra alatti intenzitású), egyenletes eloszlású permettel való egyidejű esőz- tető öntözése. Fajhő. Fizikai állandó, amely kifejezi, hogy a hőenergia változása (A Q.) egyenesen arányos a test tömegével és At hőmérséklet-változásával: AQ_ = cmAt. Számértéke azzal a hőenergiával: egyenlő, amely az anyag 1 kg-jának hőmérsékletét 1 C°-kal növeli. A víz F.-je a hőenergia mértékegységének meghatározása alapján 1. Fajlagos árvízhozam. Az -*■ árvízhozamnak a -*- vízgyűjtő terület 1 km2-ére számított része. Fajlagos árvízkár. A mentesített árterületre betört árvizek által borított terület egységére vetített kárösszeg. Mértékegysége: Ft /ha v. Ft/kh. (-*■ Ártér) Fajlagos áteresztőképesség (áteresztőké- pességi tényező). Az átszivárgási felület egységére vonatkoztatott fajlagos vízhozam (q) és a fajlagos nyomáscsökkenés j/ = — j összefüggését jellemző q = ki képlet arányossági tényezője (k). A H az átszivárgást okozó nyomáskülönbséget, az s az utat jelöli, k mértékegysége 1/sec, cm2, m/sec, cm/sec. Fajlagos cirkuláció. A hosszúság egységére vonatkoztatott cirkuláció (y). Ha a hosz- szúságegységre eső örvényszálak száma n és egy- egy örvényszál cirkulációja &v y =«#,. Fajlagos csatornahossz Fajlagos csőhossz Fajlagos csőhossz. Az egy lakosra jutó közművezeték hossza. A vízművek és csatorna- művek fontos tervezési-gazdaságossági mutatója, mert a művek beruházási költségeinek több mint felét kitevő hálózatfektetésre jellemző. Kedvező kis F. nagy -*■ lakósűrűség esetén, tehát zárt sorú, többszintes beépítésű településen adódik. A fajlagos vízvezetékhossz az egy vízvezetéki vízzel ellátott lakosra jutó nyomóvezeték hossza, városainkban 1,5—3,0 m/fő, falvainkban átlag 6 m/fő. A fajlagos csatornahossz az egy csatornával ellátott lakosra jutó közcsatorna hossza, városainkban 1,2—2,5 m/fő. Fajlagos csőtörésszám. A vízvezeték-hálózat 100 km hosszára évenként jutó csőtörések száma. A vízmű nyomóvezetékei állagának, tervszerű megelőző karbantartásuk színvonalának mutatója. Alábányászott v. geológiai felépítése miatt mozgó talajban a F. a csövek állapotától és fenntartásától függetlenül is nagy lehet. Országos átlaga 1965-ben 80 db/100 km volt, a Fővárosi Vízművekhez tartozó hálózatban csak 15 db/100 km. Fajlagos energia. A súlyegységre vonatkoztatott energia. Az egységnyi súlyú folyadék helyzeti (z), nyomási j — j és mozgási j — j energiájának összege az e = *+{r)+[Í) =con■•' Bernoulli-egyenlet értelmében állandó. A fajlagos helyzeti energia (,j) az egységnyi súlyú folyadék-
