Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

E

189 érdekelt meg. A rövidebb ideig, 1—2 évig tartó épít­kezéseken azonban az egyszerű kamatszámítás módszerét alkalmazzák. Az É. alatt lekötött eszközök miatt elmaradó nemzeti jövedelem összegét országonként a meg­állapított kamattényező alapulvételével számít­ják és eredményével a beruházási (építés -f- gép) költségeket kiigazítják, s így állapítják meg a létesítményhez szükséges teljes társadalmi költ­séget. A számítás módja: ■ßkorr = B-rn ahol B — a teljes beruházási költség, r = a ka­mattényező, n = a beruházás eredője és az üzembe helyezés időpontja közötti időkülönb­ség. Építési napló. Az építtető (beruházó) és kivitelező legfontosabb közös okirata, mely a szerződésmódosítások és más joghatályos meg­állapodások bejegyzésére szolgál. Vezetésének pontos formai előírásai vannak, amelyeket jog­szabályok rögzítenek. Építési tilalom Építésügyi engedélyezés Építési víz. Az építőiparban a habarcs, a gipszöntvények és a beton készítéséhez használt vízmennyiség. Beszerzése az építési helyeken időszakos, állandó É.-termelés csak az előre­gyártó üzemekben folyik. Építési vízszint. A folyószabályozási mű­vek, műtárgyak, kikötők stb. építésének idő­szakában a folyónak a munkahelyen felállított és bemért -► vízmércén szükség szerint naponta egyszer v. többször leolvasott vízállása. A művek magassági adatainak kitűzését és a munka előtti és alatti mederfölvételt az É. alapulvételével végzik. Építésszervezés (organizáció). Magas fokú műszaki felkészültséget igénylő szervezési tevé­kenység: az É. az építések terv szerinti, célszerű technológiai folyamatokon alapuló és gazda­ságos lebonyolításának megszervezése. A na­gyobb létesítmények kivitelezéséhez külön É.-i terv készül. Építésügyi engedélyezés. Hatósági hozzá­járulás mindenfajta építkezéshez. É. szükséges telekalakításhoz, építésekhez, használatba vé­telhez és lebontáshoz, közterület beépítésé­hez, ill. nem rendeltetésének megfelelő haszná­latához. A hatóság az építmény tulajdonosát (kivitelezőjét, építtetőjét) közérdekből v. az építésügyi jogszabályok betartása érdekében a munkák végzésére (átalakítás, lebontás stb.) kö­telezheti. Az építésügyi hatóság: kisebb ügyek­ben a községi, általában pedig a járási szintű tanács vb építésügyi szakigazgatási szerve (1964: III. tv., 30) 1964. (XII.2.) Korm. rend., 1964. (VIII. 28./ÉM. rend.). A - vízi léte­sítmények ->- vízi munkák, — vízi művek enge­délyezése nem az É., hanem a -»■ vízügyi állam- igazgatási eljáráshoz, a -»■ vízjogi engedélyezés­hez, az ún. létesítési engedélyhez tartozik. Az ezekkel kapcsolatos építmények (pl. szivattyú- telep, vízmű, a gépház) megépítéséhez azonban É.-t kell kérni. Olyan területeken, amelyeken az építkezés a terület későbbi rendeltetésének megfelelő hasz­nosítását akadályozná, az építésügyi hatóság építési tilalmat rendel el (2/1962). IV. 30. (ÉM. rend.). A közcélú vízi létesítmények elhe­lyezésére kijelölt területek (-<- tulajdoni korlá­tozásainak) építési (telekalakítási) tilalmának, ill. korlátozásának elrendelése érdekében a víz­ügyi szerv közli az építésügyi hatósággal éves és távlati terveiben szereplő, új területet elfog­laló építkezéseinek méreteit, és kéri a területre az építési tilalom elrendelését (Vt. vhr. 54. §.). Építésvezető — Művezetés Építőanyagok — Építési anyagok Építőipari és Közlekedési Műszaki Egye­tem -*■ Budapesti Műszaki Egyetem Építőipari Kivitelezési Szabályzat(ÉKSZ) Az építőipart érintő szakmai előírások és utasí­tások gyűjteménye. Az általános föltételeken kívül a szakterületek részletes előírásait, az anyagokra vonatkozó minőségi követelménye­ket, a munka kivitelezésének módját és minő­ségi előírásait, az elszámolás szabályait tartal­mazza. Építőipari Költségszámítási Normák (ÉKN). Az építési költségvetések egységárainak kiszámításához, az összes munkafolyamatok el­végzéséhez szükséges valamennyi költségelem gyűjteménye. Az É.-at munkanemenkénti cso­portosításban dolgozták fel. A gépköltségek egységár-elemzését az Építőipari Gépköltség­normák c. gyűjtemény tartalmazza. Épületcsatornázás (házi csatornázás). A la­kóházak, középületek és más ingatlanok telken belüli csatornái és a hozzájuk csatlakozó berendezések összessége. Ér Vízfolyás Ércdúsítók szennyvize. A dobos-golyós malmokban porrá zúzott kőzet úsztatásakor és flotálásakor keletkezik. A bőséges vízzel kevert összeőrölt ércet és meddőt reagensek hozzáadá­sával és levegő befúvatásával választják szét. Egy t nyersanyag feldolgozásakor 3—5 m3 szennyvíz keletkezik. Az É.-nek tisztítása 4—6 órás ülepítéssel kezdődik. Érdekelt. 1. A -*- Vízügyi államigazgatási

Next

/
Thumbnails
Contents