Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

E

181 Eszközlekötési járulék Esőztető berendezés. Az öntözővizet eső, ill. permet alakjában szabályozottan adagoló berendezés. Esőztető öntözés (esőszerű öntözés). Gépi öntözési mód, mely a vízbeszerzési forrásból kivett vizet olyan nyomással juttatja el a kifolyó­nyíláshoz (szórófej), hogy az abból eső módjára permetszerűen szétszóródik. Esőztető öntözés Az E.-i mód különféle építési, ill. alkalmazási formáit ismerjük, ezek a következők: a) földbe épített csővezetékű (stabil) berendezések; b) mozgó (mobil) berendezések; c) vegyes cső­vezetékű (félstabil) berendezések; d) hordoz­ható csővezetékű (félmobil) berendezések. Esőeloszlás változó szélerősségnél A földbe épített berendezés fő-, mellék- és szárnyvezetékeit a földbe építik. Az öntöző­vize^ a szárnyvezetékekről felvezető vízkivételi csapokra (hidránsokra) szerelhető szórófejeken keresztül öntözik ki. A csövek anyaga azbeszt­cement, acél, esetleg műanyag. Ennek a beren­dezésnek fajlagos beruházási költsége nagy, vi­szont kicsi a munkaerőigénye, és kedvezőbb a vízelosztása. A hordozható berendezés fővezetékét és a mellékvezetéket is a felszínre fektetik. A csövek anyaga acél, műanyag, alumíniumötvözet. A szórófejek a mellékvezetékekről üzemelnek. A szivattyút kerekekre, ill. szántalpakra helye­zik, hogy mozgatni lehessen. Beruházási költ­sége kicsi, munkaerőigénye viszont a csővezeté­kek és a szivattyú mozgatása miatt nagy. A vegyes csővezetékű berendezés fő- és mellék­vezetékeit a földbe építik; a felszínre fektetett hordozható szárnyvezetékeket, amelyekről a szórófejek üzemelnek, a felszínre felvezető víz­kivételi csapokra szerelik. A mozgó berendezé­sek közül hazánkban a traktoros vízágyút és a hajós esőztető berendezést használják. A SzU- ban ismeretes a traktorra szerelt darus esőztető berendezés is. Esseni homokfogó Homokfogó Eszközigényesség. Annak kifejezése, hogy a termelő tevékenységhez a folyamatos ráfordí­tások mellett milyen mértékű egyszeri ráfordí­tásokra van szükség. Az egyszeri ráfordítások a termelő folyamatban állandóan lekötött álló­eszközök és -» forgóeszközök. Az E.-et a terme­lési értékhez viszonyítva mutatják ki. (1 Ft ter­melési érték létrehozásához szükséges egyszeri ráfordítások összege. Kiszámítása E = IjT; ahol E = az E. mutatója, / = az egyszeri rá­fordítások összege, T = a termelési érték összege egy éves időszakra számítva.) Az E. függ a ter­melés összetételétől, és az egyes népgazdasági ágakban, ill. ezen belül is egyes iparágakban nagyon eltérő. A vízgazdálkodási tevékenységre általában jellemző a magas E., ezen belül külö­nösen a lekötött állóeszközök arányának viszony­lagos nagysága. Az új gazdasági mechanizmusban az E. a termelővállalatok kalkulációjában is megjele­nik mint -» eszközlekötési járulék, amely arra szorítja a termelőket, hogy ne csak a termelés folyó ráfordításait, hanem az E.-et is vegyék figyelembe. Az E.-et egy foglalkoztatottra vonatkozóan is ki szokták számítani, de használják ennek egy­szerűbb formájaként azt a mutatót is, amelyben csak a termelési rendeltetésű állóeszközök érté­két viszonyítják a termelés értékéhez, ill. a fog­lalkoztatottak számához. Eszközlekötési járulék. A vállalatoknál realizálódó tiszta jövedelem része, amelyet a 13 Vízgazdálkodási lexikon

Next

/
Thumbnails
Contents