Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

E

Erjedés

178

Erjedés (fermentáció, fermentálás). A mikroorganizmusok enzimtevékenysége folytán vaj- savas lebontási folyamat, melynek során bonyolultabb szerves vegyületekből egyszerűbbek képződnek. Az E.-t a keletkezett termék nevével jelölik. így ismeretes: szeszes, tejsavas, vajsavas, ecetsavas stb. E. Az E.-i folyamatokat számos iparág hasznosítja (sör-, szesz-, élesztő-, ecet-, gyógyszeripar). A vízi életterek anyagforgalmában szerepe még nem tisztázott.

Erjesztési víz. A — táptalajvíz egyik fajtája. Rendeltetése, hogy a benne oldott cukor- tartalmú anyagot (melasz) v. elcukrosított anyagot (burgonya, gabona) élesztőféleségek segítségével szesszé erjessze. A gyártási folyamat célja lehet tiszta szesz, szesztartalmú ital (sör, pálinka) v. élesztő.

Erózió (denudáció, talajpusztulás). A víz, ill. szél talajpusztító munkája. Megkülönböztethető természetes és gyorsított (ember okozta) E. A természetes E. kezdete egybeesik a föld szilárd kérgének kialakulásával, és az egész szárazföldön megnyilvánul. A gyorsított E. ott kezdődik, ahol a természetes állapotot megzavarták. Ilyen helyek lejtős felszínen: az ekebarázda, a gazdasági gépek és járművek kerékvágása, a legelők kitaposott csapása stb.

A természetes E.-ban a kőzetek normális

Árkos erózió

mállási terméke az elhordott anyagot pótolja. A gyorsított E.-ban a lefolyó víz a talajból több anyagot ragad magával, mint amennyit a természetes mállás pótolhat. A lejtős szántóföldekről és legelőkről elvándorol az értékes termőföld, s helyükön hasznavehetetlen, nyers altalaj v. alapkőzet kerül felszínre.

Nagyobb fokú talajelmosás a leírt okok nélkül általában nem kezdődik. Ahol azonban a foAz erózió-veszélyeztetettség mulatószámának alakulása a hevesség és gyakoriság alapján