Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

E

Emelt szintű tároló

E.-ról van szó, ha a belvizeket akarjuk átmenetileg tározni az e célra is épülő halastavakban (emelt szintű belvízlevezetés).

Emelt szintű tároló. Több vízgazdálkodási feladat ellátására alkalmas létesítmény. Az alapfeladatához szükséges vízszint fölött biztonságosan, főleg árvízcsúcsok csökkentése érdekében is lehet számottevő vízmennyiséget visszatartani. A több célú üzemelés előírását a vízjogi engedélyezés során pontosan rögzíteni kell, és — főleg az árvízcsúcs csökkentésének biztosítása végett — az üzemelést rendszeres hatósági ellenőrzés alá kell vonni.

Emésztő tágasság -*■ Híd

Emissziós spektroszkópia (fénykibocsátáson alapuló színképelemzés), Az atomok és molekulák hő- v. elektromos energia hatására gerjesztett állapotba kerülhetnek (pl. láng-, ív-, szikragerjesztés), majd a fölvett energiát jellemző hullámhosszúságú sugárzás közben leadják. A kibocsátott sugárzást prizmák, optikai rácsok segítségével színképvonalakra bontják. Az E. a színképvonalak hullámhosszának és a sugárzás intenzitásának meghatározásával foglalkozik. Legjellemzőbb eszközei a vizuális spektroszkópok, a spektrométerek v. spektrofotométerek és főleg a fényérzékeny lemezzel dolgozó spektrográfok. Mindezeknek — mint emissziót mérő műszereknek — szerepe azonban a vízanalitikában nem jelentős. Fontosak ellenben a lángfotométerek. Kisebb jelentőségűek a nefelométerek, turbidi- méterek és fluoriméterek. (->- Spektroszkópia, — Lángfotometria, -» Nefelometria, -*■ Turbidi- metria, ->- Fluorimetria)

Emscher-kút (Imhoff-medence). Kétszintes háziszennyvíz-ülepítő. Felső részében a szennyvizet ülepíti, alsó részében a leülepedett iszapot rothasztja. Az alsó és felső részt hézagos csonkakúp alakú csúszófelület választja el. Az alsó rothasztótérben a lecsúszott iszap megrothad, és a fejlődött gáz a szabadba távozik. Külföldön és hazánkban egyaránt ismert, gyakran használt műtárgy.

Encisztálódás. A ->- nyugalmi állapot különleges kialakulása: betokozódás.

Endogén légzés. Az éhező mikroorganikus sejtek saját légzése -► szubsztrátum távollétében (alaplégzés). A szennyvíztisztítási technológiában mint a fölös iszap önemésztésének útja fontos.

Endospóra. A baktériumok és kékalgák kitartó sejtjei, a vegetatív sejt belsejében keletkeznek, és ellenállnak a kedvezőtlen életkörülményeknek (táplálékhiány, kiszáradás, hőemelkedés) .

174

Endotoxin. Olyan sejten belül képződő mérgező anyag (toxin), mely a sejt pusztulása után szabadul fel.

Energetika. A vízi erő hasznosításában a vízfolyás hidrológiai és folyamhidraulikai jellemzői, a vízerőmű turbinái és generátorai, valamint a villamos energia fogyasztói (hálózati) igények által meghatározott energiatermelési lehetőségek összefoglaló elnevezése. Az E. a vízerőhasznosítási terv fogalmával átfedésben van. A műszaki tervezésben ezeken túlmenően gyakran az E.-i rész alatt foglalják össze a vízerőmű energiatermelést szolgáló technológiai berendezéseit is (turbinák, generátorok, villamos kapcsolóberendezés, valamint ezek közvetlen segédberendezései).

Energia. Általában a munkavégző képesség jellemzésére szolgáló fizikai fogalom. A természetben sok megjelenési formája van: helyzeti (potenciális), mozgási (kinetikai), hő-, villamos stb.: ezek bizonyos körülmények között egymásba átalakulnak. Az E. nagyságát azzal a munkával mérjük, amelyet az E. bizonyos föltételek mellett el tud végezni. Termikus energiára ez a meghatározás csak korlátozottan alkalmazható, mert az E. munkavégzését a termodinamika második fő tétele általában korlátozza. A mechanikai adatokkal nem jellemezhető belső E. létesítője a testet alkotó részecskék egyedi, rendezetlen mozgása. Anyagterekben (fizikai mezőkben) kinetikai, potenciális és nyugalmi E.-t különböztetnek meg. Bármely test m tömegéhez mc2 nagyságú E. tartozik (c a fény- sebesség vákuumban). Az E. térbeli eloszlását az E.-tenzor jellemzi. A hidromechanikában a kinetikai (mozgási), a potenciális (a helyzeti) és a nyomási E. fogalmát alkalmazzák, ezek összegét nevezzük a test (a folyadékrészecske) E.-jának. (Energiaszintek,-» Energiaforgalom)

Energia-disszipáció. A mozgó viszkózus folyadék mechanikai energiája egy részének átalakulása hővé.

Energiaellátottság. A műszaki fejlődés fontos kifejezője. Az E. mutatója az egy munkásra (egy munkaórára) eső villamosenergia-felhasz- nálás. Az E. növekedésével általában nő a munka termelékenysége is.

Energiaeloszlási tényező. A folyadékok energia-viszonyainak egyik mutatója, mely azt veszi figyelembe, hogy a vízfolyásokban egyenlőtlen sebességeloszlás esetén a középsebességből számított mozgási energia nem egyenlő a vízrészecskék mozgási energiájának összegével.

Energiaforgalom. Az élőlények anyagcseréjében részt vevő anyagok egyúttal energia- hordozók is, így az anyagforgalom ugyanakkor