Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

E

161 Egyszerű tahi metria Egylépcsős szivattyú. Az örvényszivattyú olyan típusa, melynek egy járókereke van. Egynemű folyadék. Az olyan folyadék el­nevezése, amelynek fizikai jellemzői a tér min­den pontjában változatlanok. Egylépcsős szivattyú Egyöntetüségi vizsgálat. A hidrológiai észlelési adatsorok statisztikai feldolgozását meg­előző elemzés a műszertechnikai v. környezeti változásokból eredő zavaró hatások kimutatása és mértékük megállapítása céljából. Fontos se­gédeszközei a kettős összegező vonalak, amelyek a vizsgálandó adatsor és valamely vele sztohasz- tikus kapcsolatba állítható egyöntetű adatsor együttes elemzésén alapszanak. Irodalom. Szesztay K.: Statisztikai eljárás az inhomogén csapadék­adatok egvneművé tételére. Időjárás, 1954 1. sz. Egységcsapoló. Az épületvízellátás mérete­zésekor egységül kiválasztott vízmennyiséget (10 1/p) 5 m kifolyási nyomáson kibocsátó 1 /2"-os szelepes kifolyó. Egységnyi árhullámkép. Az egységnyi idő­tartamú és egységnyi magasságnak megfelelő csapadékból származó árhullám-vízhozam idő­sorának ábrája. Alakja csak a vizsgált meder- szelvény vízgyűjtő területének természeti-föld­rajzi jellemzőitől függ. A vizsgált vízgyűjtő te­rület lefolyási viszonyait jellemző E. és a lefo- lyási hányad ismeretében a vízhozam-idősor bármely csapadék (v. hóolvadás) esetére meg­szerkeszthető és előrejelezhető. Árvízi gyakor­latban a csapadékból való folyamatos vízho­zam- (vízállás) előjelzésre használják a kisebb hegyvidéki vízgyűjtőkön. Időegységnek a víz­gyűjtő terület nagyságától függően a vizek összegyülemlési idejének 20—50%-át célszerű fölvenni. Egysoros járom. Cölöpökből v. oszlopok­ból álló, felső végükön süvegfával összefogott, oldalt vízszintes fogófákkal v. andráskeresztek­kel merevített, fahidak alátámasztására haszná­latos tartószerkezet. Az E. készülhet a talajba vert cölöpökből (cölöpjárom) v. valamilyen szi­lárd alapra (beton, fa) állított oszlopokból (állított járom). Egyszádfalas sik alaplemez. A vízépítési létesítmények alapozásához alkalmazott olyan sík lemez, amelyhez egy szádfal csatlakozik. A lemezt rendszerint betonból v. vasbetonból, a szádfalat általában vasból v. betonból (vas­betonból), ritkábban fából, agyagból építik. A szádfal az alaplemezhez folyásirány szerint felül, alul v. közbül csatlakozhat, hossza leg­többször a talaj szemösszetételétől (szivárgási tényezőjétől) és a vízszintkülönbségtől függ. Egyszeresen tájékozott sokszögvonal. Olyan ismert alappontból kiinduló -» sokszög­vonal, amelynek alappontján megmérik az első sokszögoldalnak egy további ismert alappont felé mutató iránnyal bezárt szögét is. Az E. a geodéziai alappont-meghatározások egyik mód­ja­Egyszerű cianidok. A vízfolyásokban 1—2 nap alatt oxidálódó, könnyebben bontható cia­nidok. A csepegtetőtesteken lebonthatók, az ele­ven iszapos berendezések működésében zavart okozhatnak. Egyszerű derítő -*• Derítés Egyszerű iszapfelhős ülepítő. A radio­aktív szennyvizek kémiai tisztítása során kelet­kezett iszap kivonását végző műtárgy. Műkö­dése f lotáción alapszik. Egyszerű oldómedence ■— Oldómedence Egyszerű (Scheiner-féle) pantográf. Olyan -*■ pantográf, amelynek műszerpólusa az egyik oldal meghosszabbításán van. A milánói pantográf pólusa a paralelogramma egyik szá­rán helyezkedik el. Egyszerű szögmérés. Geodéziai szög­mérési módszer; két irányra vonatkozó -► iránymérés. Nagyobb távolságú pontok irány­zásakor akkor alkalmazott eljárás, ha a szög­mérést a lehető legpontosabban kell elvégezni. Egyszerű szögprizma (Bauernfeind-féte szög­prizma). -*■ Derékszögkitűzésre és -* talppont- keresésre használatos, üvegprizmából és -► ve­títőbotból álló geodéziai műszer. A prizma ke­resztmetszete egyenlő szárú derékszögű három­szög, amelynek átfogó lapja tükröző felülettel van bevonva. A vetítőbot tengelye a prizma éleivel párhuzamos. Meredek irányzásra nem alkalmas, csak sík v. enyhén dombos terepen használható. Egyszerű tahimetria. Geodéziai mérési el­

Next

/
Thumbnails
Contents