Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

E

Egészségügyi mérnök Egészségügyi mérnök (sanitary engineer). A vízminőség-védelem, víztechnológia, városi közművek mérnöki üzemelési feladatait ellátó szakember. Mo.-on az E. feladatait az -► álta­lános mérnök végzi. gumigyűrű 158 Egészségügyi mérnöki szolgálat. Az egy­séges magyar vízügyi szolgálat létrehívása előtt a vízellátást és csatornázást irányító minisztéri­umi és a városi önkormányzati hivatalokban működő mérnökök és műszaki szakemberek összefoglaló neve. Egészségügyi Világszervezet (WHO = = World Health Organization). Az ENSZ kere­tében működő nemzetközi szervezet. Létre­hozását 1946-ban határozták el. Alapokmánya 1948. április 7-én emelkedett jogerőre. Feladatait szakértő bizottságokkal, csoportok­kal, regionális technikai konferenciákkal, sze­mináriumokkal, oktatási tanfolyamokkal látja el. Regionális szervezetei: Afrikai, DK-Azsiai, Európai, K-Földközi-tengeri és Ny-Csendes- óceáni. A Pán-Amerikai Egészségügyi Szervezet az amerikai kontinensek regionális szervezete. A Szervezet élén a Világegészségügyi Köz­gyűlés áll, melyben képviselve van minden tag­állam. Végrehajtó testületé 24 technikai kép­zettségű személyből áll, akiket 24 tagállam jelöl és a Közgyűlés választ meg. 1963-ban 119 tagállama volt. Mo. kisebb megszakítás után 1963 óta folyamatosan tagja a WHO-nak. Elsősorban környezeti és közegészségügyi vo­natkozásokban kiterjedt tevékenységet folytat az ivóvízellátás és vízszennyeződés ellenőrzésé­nek kutatása terén. 1958-ban elkészítette az európai ivóvízellátási normákat. 1970-ben in­dította meg európai „vízszennyezés ellenőrzési, hosszútávú programját”, melyben számos euró­pai ország közreműködik, köztük Mo. is. (Water pollution controll, long term program.) 1966-ban Budapesten tartott konferenciája víz­minőség-védelmi kérdésekkel foglalkozott. Egészségügyi víz. Szűkebb értelemben a kórházak, szanatóriumok, orvosi rendelőintéze­tek, gyógyfürdők részére gyógyítási célra szol­gáltatott, minden esetben ivóvíz minőségű víz. Tágabb értelmezés szerint E. minden olyan víz, amely az emberi szervezetbe kerül (ivóvíz, főző-, mosogató-, sőt mosdó- és fürdővíz). Egészségügyi vízszükséglet. Az a víz- mennyiség, többnyire 1-ben kifejezve, egy főre és egy napra vonatkoztatva, amely az egészsé­ges létfenntartás és kulturális fejlődés szempont­jából a legfontosabb. Ilyen elsősorban az ivó­víz-, a fürdővíz-, a használati vízmennyiség stb. Egycsomós állóhullám. Olyan állóhul­lám, amelynek egy csomópontja van. E. az egycsomós seiche [e.: szés] is. Ez utóbbi álló­vizekben az egyik part fölött hirtelen föllépő légnyomásváltozáskor keletkezik. A csomó­pont kb. a tó közepén van. Egyedi biológia — Biontológia Egyenáramú termo-kationcsere. Nagy karbonátkeménységű vizeket lágyító eljárás, amely termikus lágyítással kezdődik (105— 115 C°); ős nátrium-kátioncserés utólágyítással fejeződik be. Egyenes alaprajzú bukó. Olyan bukó, amelynek koronája alaprajzában egyenes. (->- Bukók) Egyenesbe állás. Az a geodéziai művelet, amelyben két (A, B) ponttal meghatározott egyenesen, a két pont között további pontokat kell kitűzni úgy, hogy kitűzés közben az AB távolságon kívülre nem mehetünk (pl. amikor az A és a B pont egy-egy falon van megjelölve). Egyenes fogazás Fogazás Egyenes hőmérsékleti rétegződés Di­rekt hőmérsékleti rétegződés Egyenes hullám Pozitív hullám, Di­rekt hullám Egyenes kitűzése. A földmérésben az a íel-

Next

/
Thumbnails
Contents