Vízgazdálkodási Lexikon (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1970)

Cs

Csalogató víz. A mesterséges vízáramláskeltéssel megváltoztatott víz elnevezése. A Cs. előállítása — miután a halak az állandó, mérsékelt vízmozgást kedvelik — a halak terelése érdekében szükséges, különösen a halak szabad vonulását akadályozó műtárgyaknál.

Csanda—Molnár—Zalaváry-féle műszer. Egyetemes elektronikus fémanyagú kutató műszer, vezeték, csatorna, kábel nyomvonalának és térszint alatti mélységének meghatározására. (— Egyetemes szintező műszer)

Csap. Általában: a csőben áramló közeg útjának elzárására szolgáló szerelvény. Záróeleme nyílással ellátott kúpos forgástest. Üzem közben a nyílás az áramlás irányába esik. Az áramló közeg útja a forgástest elfordításával zárható v. nyitható.

A vízhálózatban: negyedfordulattal működő csőelzáró szerkezet. Csapházból és az abba helyezett kúp alakú forgórészből áll. A forgatás a felül kinyúló szögletes orsó útján, feltűző

kulccsal végezhető. Előnye, hogy a víz áramlását alig akadályozza. Hátránya, hogy a negyedfordulatos hirtelen zárás -»• vízlökést okoz, ami

esetleg csőrepedést idézhet elő, Ezért az 50 mm-nél nagyobb 0-jű csövekben nem alkalmazható. Hátránya még, hogy forgatáskor a nagy súrlódófelület miatt gyakori használat esetén hamar tönkremegy.

Csapadék. A légkör páratartalmából lecsapódó cseppfolyós v. szilárd halmazállapotú víz. A Cs. megkülönböztethető halmazállapota, a keletkezés és a lehullás módja szerint: A foA csapadék keletkezése

a Bergeron—Findeisen-féle elmélet szerint (Aujeszky László nyomán)

lyékony halmazállapotú Cs. az eső és a harmat, szilárd halmazállapotú a hó, a jégeső, a zúzmara és a dér. A csapadék alakját rövidség, egyszerűség és nemzetközi érthetőség végett a nemzetközi meteorológiai jelekkel jegyezzük fel. A felszínre jutás módja szerint megkülönböztethető a légtérben kicsapódó és hosszabb-rövidebb szabadesés útján földre kerülő makrocsapadék (eső, hó, jégeső) és közvetlenül a térszínen kicsapódó mikrocsapadék (harmat, dér). Általános szóhasz-