VÍZDOK: A tömlős felületi öntözés tervezési irányelvei (VMGT 80. VIZDOK, Budapest, 1976)
7. Tömlős öntözőberendezés tervezése
65 méreteit, utóbbi pedig az öntözőtábláét. Az öntözővizet szétosztó hálózat méretei és kialakítása a műszaki kérdések mellett gazdaságossági kérdés (terepaiakulat, magassági viszonyok»nyomászónák, nyomásszabályozás lehetőségei, mértéke stb.). Utóbbi dönti el, hogy a tervezett telep valamennyi szárnyvezeték - ki- ágazásánál a gazdaságosság határain belül biztosítani lehet-e a szükséges nyomást és vízhozamot. Elvileg tehát - más rendszerű öntözőtelephez hasonlítva - különleges eltérésről nem beszélhetünk. A szivattyús (mozgatható} gépcsoportnál a berendezés teljesítőképessége jelenti a korlátot, melyet a terep, vízszintes és magassági viszonyai csak kevéssé módosíthatnak. Utóbbira tehát konkrét berendezéseket lehetett összeállítani, mig a vizvezetőhálózatra kapcsolódó berendezéseknél a hálózat gondos megtervezése szükséges és ez egyedi feladat minden e- setben, figyelembevéve a tömlőszárny anyagát, méreteit és a szükséges Vizhozam-követelményeket . Mind az állandó (csatorna, csővezeték) hálózatra, mind a szivattyús-gépcsoportra támaszkodó tömlőszárnyaknál - különb-* sen nagyobb területnél - fontos a tömlők gépi feltekeréséről és szállításáról, átállításáról gondoskodni. Számos külföldi (szovjet, egyesült—államokbeli stb.) megoldásról tudunk, megnyugtatóan jó módszer azonban még nem alakult ki. Zömében mezőgazdasági traktorra szerelt berendezést alkalmaznak. A szerelvények ismertetésénél ezért az egyszerűbb, kézi megoldások találhatók. A mozgatható tömlős öntözőberendezés elrendezése hasonlít a hordozható esőztető öntözőberendezésekhez. Mint alkotó egység nagy telepek kialakításánál is figyelembe vehető, vizkivé- teli csapokra csatolva. A berendezés gerincvezetékének hossza - a táblaméretekhez igazodva - 400-800 m. A mellékvezetékek általában 200 m hosszúak.
