VÍZDOK: A tömlős felületi öntözés tervezési irányelvei (VMGT 80. VIZDOK, Budapest, 1976)

4. A tömlős öntözés hidraulikai méretezése

32

A vizadagoló tömlőben 2,5 - 3,0 m/s-nál nagyobb sebesség nem engedhető meg, mert ennél a nagyobb sebességnél a nagy i- rányeltérési veszteség miatt a kifolyó nyílásoknál porlasztás keletkezik |4j.

A fenti ellenőrző vizsgálatok után kijelölhető a vizadagoló tömlő megengedett üzemi tartománya. Megállapították például, hogy 200 mm-es átmérőnél 0,5 m-enként 27 mm-es lyuksornál sűrűbb, vagy 50 m-nél hosszabb tömlő nem alkalmazható, mig 300 mm-es átmérőnél, ugyanilyen nyilásméretekkel 100 m hossz is üzemeltethető .

4.4 A vizvezető (nyílásokkal el nem látott) tomlftazakasz hidraulikái méretezése

A vizvezető tömlőszakasz egyszerű.lyukasztás nélküli, általában 50 m-es szakaszokból összeszerelt egyszerű műbőr- vagy más különleges műanyagból készült tömlő. Átmérője 300-400 mm. Nagy mérete miatt üzem közben általában nem kőrkeresztmeteze- tü. Kis nyomásnál lapul. Hazai vizsgálataink [l4, lő] alátámasztották A.S. Hampherys - C.W. Lauritzen adatait ($. ábra), mely szerint a lapultság (mely a nyomás és az átmérő arányénak függvénye, h/D jelentős hatást gyakorol a nyomásveszteségre.

A lapultságot, mint veszteségnövelő tényezőt, h = 6 d nyomásig célszerű figyelembe venni, mivel ilyen nyomásértéknél a tömlő alakja gyakorlatilag már körnek tekinthető. A lapultság (m/s) és a tömlőben uralkodó relativ nyomás (h/D) összefüggését a 8/s. ábra tünteti fel.

Az említetteken kívül súrlódási veszteségnövelő tényező lehet az egyenetlen (rögös, hantos) terepre fektetett tömlő gyakori keresztmetszetváltozásaiból (szűkületeiből) eredő veszteség. A nyugtalan felszinü talajra fektetett tömlő súrlódási vesztesége - kedvezőtlen esetben - a sik felszínre fektetett