VÍZDOK: A tömlős felületi öntözés tervezési irányelvei (VMGT 80. VIZDOK, Budapest, 1976)

4. A tömlős öntözés hidraulikai méretezése

Első lépésként meghatározzuk a szárnyvezeték vizvezető szakaszának veszteségét olyan lépcsőkben, ahogy a vizszétosztó tömlőszakasz a gerincvezetékhez közeledik. Ennek alapján számítható minden szárnyvezetékhosszúságra a szárnyvezeték

f

kezdeti nyomásigénye. Ezeket az adatokat üzemelési alapadatokként is meg kell adni a tervezőnek, hogy a keresztidomoknál a kivánt nyomást az üzemelés során a pillangó-szelepekkel be tudják állitani.

Második lépésként a mértékadó szárnyvezeték-állások hidraulikai jellemzőinek (nyomás és vizhozam) figyelembe vételével meg -kell határozni adott átmérőjű gerincvezeték veszte- ségmagasságát (ugyancsak a következő részben ismertetett szempontok alapján) és ennek alapján szémitani a berendezés kezdeti nyomásigényét. A szerelvények, keresztidomok veszteségére a számított összes magasságveszteség 5-10 %-át lehet hozzáadni.

Ha az ilymódon számított nyomásigény meghaladja a tömlő tartós nyomásbirását, akkor

vagy kisebb vízhozamot,

vagy rövidebb gerincvezetéket,

vagy nagyobb átmérőjű tömlöt kell tervezni.

5. A számítások végeredményeként a berendezés méretei alapján meghatározható a vízkivétel! helyek egymástól való távolsága, a vízkivétel vizhozam és nyomásigénye.

Magasvezetésü csatornáról, illetve földbeépitett csővezörék hidránsáról üzemelő tömlős berendezés hidraulikai méretezése gyakorlatilag megegyezik az előbbiekben részletezett berendezés szárnyvezetékének méretezésével.