VÍZDOK: A felszín alatti öntözés helyzete (VMGT 49. VÍZDOK, Budapest, 1973)
3. A felszín alatti öntözés múltja
50 OSZTAPCSIK, 1961 a beruházási összegnek kb. 86 %-& eshet a csőhálózat létesítésére, ami nagymértékben csökkenthető a körülményeknek legjobban megfelelő csőtávolság meghatározásával. A szakirodalom e kérdésekkel elég nagy terjedelemben foglalkozik, nagyobbrészt szabadföldi vizsgálatok alapján. Az e- zekből származó számos adat, bár nagyságrendi tájékoztatást nyújt, ugyan kevésbé általánosítható, annál is inkább, mivel ritkán találkozunk ezek szabatosan megfogalmazott összefüggésekbe foglalásával. E vizsgálatok célja nagyrészt közvetlen praktikus adatok szolgáltatása a helyi körülmények között létesítendő berendezések építéséhez és üzemeltetéséhez. A kevesebb számú elméleti vizsgálat egy-egy részletkérdés mélyebb elemzésével közelebb visz ugyan a megoldáshoz, de természeténél fogva keveset nyújt a kérdés egészének megválaszolásához. A Szovjetunióban a háború után végzett első vizsgálatok eredményeiről, s a fejlesztési perspektívákról BOfíUSEVRZKTJ (1956) és BOBCSENKO (1956) számolnak be 1956-ban. Az általuk ismertetett ellenáramoItatásos rendszerben a vizet két oldalról adagolják a porózus vagy a nyilt csatornákon keresztül. Ezzel biztosítják az egyenletesebb nyomáseloszlást a rendszerben, s azt, hogy a nedvesítő csövek hossza a 200-400 m-t is elérheti. A csövek fektetési mélysége szántóföldi és zöldségnövényeknél 40-60 cm, gyümölcsösökben és szőlőkben 60 - 80 cm. A csőtávolság az első esetben 1,0 - 1,2 m, szőlőnél 2,0- 2,5 m, gyümölcsösben 1,8 - 2,0 m szalagosán, szimmetrikusan az ültetvénysor tengelyére, attól 0,9 - 1,0 m távolságra. Mivel a csövek légj érhatósága nedves állapotban jelentéktelen, legalább 0,001 ellenesést kell adni a levegőnek vizzel való kiszorítása céljából. 10-80 cm közötti átlagos nyomáson folyóméterenként napi 10-20 liter vizet adagolnak a talaj, ill. a növényzet vizszükséglete szerint. BOGUSEVSZKIJ ismerteti azt a vezérlőberendezést, amelyet a Moszkvai Hidromeliorációs Intézetben dolgoztak ki a talaj