VÍZDOK: A felszín alatti öntözés helyzete (VMGT 49. VÍZDOK, Budapest, 1973)

3. A felszín alatti öntözés múltja

95

Legújabban nyomás nélküli felszin alatti öntözés megvaló- sitására alkalmas berendezésre vonatkozó elképzeléseit ismerteti BÁCSI és SULYOK 1970 . Az elképzelés alapja a nagy területnek kis elemi egységekre való bontásának gondolata. A megoldás vázlatát a 19 /l.ábrán láthatjuk. E vázlatos helyszinrajz körterületei a javaslat szerinti elemi egységek. A körök

2

területe a talaj szerkezetétől függően 40-80 m -t jelent, ami a körközéppontok kereken 7-10 méternyi egymástól való távolságának felel meg.

19/lábra.

1. Fb vezeték

2. Elosztó vezeték

3. Magoló edények

19.ábra. Nagyüzemi felszin alatti öntözési rendszer vázlatos helyszinrajza (Bács-Sulyok /1970/ nyomán)

A berendezés legfontosabb alkotórésze az önműködő vizada- goló edény (19/2. ábra), ami betonból, vagy bitumenes betonból, de más anyagból is készíthető, és oldalfalai porózusak. Az e- dényben lévő viz az oldalfalakon keresztül - esetleg mérsékelt nyomással - a talajba áramlik és a talaj szívóhatására bizonyos távolságig átnedvesiti azt. Az edények vizpótlását önműködő uszós szelep szabályozza. Az elosztó vezetékek hosszát lényegében semmi sem korlátozza, tehát a berendezhető terület nagysága növelhető.