VÍZDOK: A felszín alatti öntözés helyzete (VMGT 49. VÍZDOK, Budapest, 1973)

3. A felszín alatti öntözés múltja

84

STAUCH nyomán. A biológiai élettevékenységnek ez a fokozódása talajtanilag igen értékes folyamat, amelynek jelentősége a termékenység emelkedésében és a terméshozamok növekedésében jut kifej ezésre.

12. táblázat

Megnevezés

Mélység

cm

Nedvesség

tartalom

%

Csiraszám 1 g talajban

Öntözetlen talaj

0-20

11,02

7400 000

0

1

o

CM

1

0,20

3100 000

Felszín alatti öntő- zésben részesülő talaj

0-20

15,57

6500 000

20-40

14,67

10000 000

A vízadagolást - az öntözés rendjét - a növekedésben lévő növények és a talaj viztárolóképességének figyelembevételével kell megszervezni. Mivel a szántóföldi növények vízigénye a nyári hónapokban naponta átlagosan 2-10 mm, napi legfeljebb 10 mm-t kell adagolni, melynek optimális időtartama 4-6 óra.

SCHMAUDER J^1964-J egy vizsgálatsorozatról számol be, amelyet porózus csövekkel végeztek abból a célból, hogy tisztázzák a felszin alatti öntözés vitatott, nem utolsó termelési vonatkozású kérdéseit. E kísérletekből azt a következtetést vonja le, hogy bár a terméshozamokat ezzel az öntözési móddal részben rendkívüli módon meg lehet javitani, ehhez azonban mindig jelentősen nagyobb vízmennyiségre van szükség, mint a felületi öntözőmódszereknél (ez egyezik OSZTAPCSIK véleményével) . A parcellákon mindig igen nagy növekedési különbségek állapíthatók meg (az egyenlőtlen vizszétosztás következtében). A módszert csak egészen speciális termőhelyeken és speciális kultúrák esetében tartja felhasználhatónak.

A hazai kutatások közül a szarvasi Ö.K.I-ben [POSGAY,}