VÍZDOK: A felszín alatti öntözés helyzete (VMGT 49. VÍZDOK, Budapest, 1973)

3. A felszín alatti öntözés múltja

81 mából származott, igy a szőlő cukortartalma az öntözött terü­leten 1-2 %-kal alacsonyabb volt, mint az öntözetlenen. A gazdaságossági mutatókat a 11. táblázat tartalmazza.Eb­ből kitűnik, hogy az érvényes tényleges értékesitési ár (56,55 Rl) mellett a felszín alatti öntözésből származó többlettermés 2600-4400 rubellel nagyobb bevételt eredményezett. A mázsán­ként! önköltség az öntözöttnél 15-20 rubel, öntözetlennél 30- 50 rubel. így, ha a hektáronkénti beruházási költség 1000-1200 ru­bel, a berendezés már az első év után megtérül. A Texas államban folytatott rendszeres összehasonlitó kí­sérletek - gyapot növénnyel - a felszín alatti öntözés előnyét igazolták a barázdás öntözéssel szemben [zETSCHE-NEWMAN,1966j. Az öntözést 1,0 illetve 2,0 m távolságban 0,4 m mélységbe fek­tetett, 1,3 cm átmérőjű müanyagcsövekkel végezték, különböző vizmennyiBÓgek adagolásával (200, 300, és 350 mm, egész te- nyészidő alatt). Úgy tapasztalták, hogy a gyakrabban adagolt kisebb öntözőviz-mennyiságek nagyobb terméseket eredményeztek. mint a ritkábban adagolt nagyobb mennyiségek. A felszin alatti öntözésnél azonos terméseredményeket 42 %-kal kevesebb öntöző­vízzel érték el, egységnyi vízfelhasználásra nagyobb termésho­zam esett, mint barázdás öntözésnél. Érdekes, hogy az 1,0 ill. 2,0 m-es vezetékközökkel öntözött gyapot terméseredményei kö­zött nem volt szignifikáns különbség, bár a sűrűbb csőhálózat­nál a cserjék magasabbak és dusabbak voltak. Ugyanez mutatko­zott a felszin alatti öntözés javára barázdás öntözéssel szem­ben is. BUSCH és KNEEBON Ql966j parcellás vizsgálatokat végeztek gyepnövény kultúrával a felszin alatti öntözés és az esőszerü öntözés hatásának összehasonlítására. A kísérleteket négysze­res ismétlésben, 3x6 m nagyságú parcellán végezték. A parcel­lák átlagos vízfogyasztását a _12. és 13. ábrákon mutatjuk be.

Next

/
Thumbnails
Contents