VÍZDOK: A felszín alatti öntözés helyzete (VMGT 49. VÍZDOK, Budapest, 1973)

3. A felszín alatti öntözés múltja

79

stb.) tartják figyelemreméltónak. Ugyanakkor a költségeket még túlságosnak tartják, bár tekintettel arra, bogy a berendezés fő költségtényezője az anyag (cső) költség, 79,4 %-nak találták, a műanyagésövek árának csökkenésével lehetőségei kitárulnak [CSOCSKOV-IVANOV-BAJRAKTARSZKI, 1965] .

LABODA.V.G. és PODLESZNAJA.N.I. [l968] szőlőültetvények felszin alatti öntözéséről, s ennek eredményeiről számolnak be. A kísérleteket a Krin-félszigeten végezték, meredek terepen, ahol a nedvesitővezetékek a rétegvonalakkal közel párhuzamosan futottak. A kísérleti talajban a vidékre jellemző módon két szélsőséges szemcse-frakció van túlsúlyban: az agyag és a kavics. A felső talajréteg (0-90 cm) 35-50 %, durva kavicsot tartalmaz, azonban 100-120 cm mélységben az agyagfrakció 90 %- os. A kísérleti szőlőfajta sárga muskotály volt.

Az öntözési norma számítása és az öntözés idejének meghatározása a 20-100 cm közötti talajréteg nedvességtartalmának megfigyelése alapján történt. Az említett szintben kis öntözé- si normákkal (50-250 nr/ha) való gyakori (heti 1-2 alkalommal) öntözéssel sikerült az említett réteg optimális nedvességtartalmát folyamatosan fenntartani. Az idénynorma igy 1000 - 1500 nr/ha értékre adódott, olyan körülmények között, ahol a te- nyészidőszak (márciustól-októberig) átlagos csapadéka 280 mm.

A 10. táblázat összehasonlító képet mutat a felszin alatti, módszerrel öntözött és a száraz kontroll ültetvény termékenységéről a kísérlet két, egymást követő évében.