VÍZDOK: A felszín alatti öntözés helyzete (VMGT 49. VÍZDOK, Budapest, 1973)
3. A felszín alatti öntözés múltja
72 4. táblázat A kísérlet éve Növény Terméseredmények, q/ha Kelszinalatti öntözéssel Barázdás öntözéssel Öntözés nélk. 1952 Gyapot 27,9 19,81953 Gyapot 22,3 21,1 10,5 Dohány 32,9 29,9 15,1 1954 Paradicsom 512,0 417,0 1955 Káposzta 437,0 40 3,0 MásodvetésU kukorica zöldtömeg csövekkel 561,0 459,0 KICSIGIN (idézve BOBCSENKO, 1956. szerint) adatai szerint, perforált kerámiacsövekkel végzett altalajöntözésnél 21,4 - 28,0 q/ha terméstöbbletet értek el szőlőből, ami egy év a- latt majdnem teljesen fedezte a berendezés költségeit. Ugyanilyen berendezéssel - műtrágyát is adagolva az öntözővízzel - barázdás öntözéshez viszonyítva, paradicsomból 275 %, kukoricából 147 %, szójából 226 % és gyapotból 202 % terméstöbbletet értek el. Ezeknek az adatoknak alapján BOBCSENKO azt a következtetést vonja le, hogy a beruházási költségek 1-2 év alatt megtérülnek, de ezt nemcsak a terméstöbblet, hanem az öntözőmunkások teljesítményének megtizszereződése, az öntözés utáni talaj lazitás elmaradása és a gyomok elleni védekezés költségeinek csökkénése is okozza. OSZTAPCSIK [l96l, 1962] lényegében osztja ezt a véleményt, de vizsgálataival kissé mélyebbre hatolva rámutat a termés egységre eső magasabb vízfelhasználásra (5. táblázat).
