VÍZDOK: A felszín alatti öntözés helyzete (VMGT 49. VÍZDOK, Budapest, 1973)
3. A felszín alatti öntözés múltja
56 a. b 6 0 to 0 0 4 0 <s )cm. e 0 4 0 2 0 2 0 to 5 ■> cm 0 20,1 20!/<T1 f= fcs2 49 60t 3:J T 'fi f A J T “ 50 J 1 J r a a viz a porózus csöfabn, b. a csótagok illesztési résein jut a talajba. 7. alátétréteg alkalmazásával h- 30cm. nyomásnál 2 alátétréteg nélkül,h-5cm. nyomásnál 3 mint ez utóbbi, de h-dOcm. nyomásnál. 6.ábra. A talaj nedvesedési kontúrjai egy nappal az azonos öntözővizmennyiség adagolása után (Osztapcsik /196l/ nyomán) OSZTAPCSIK tehát a nyomás alatti vízadagolást helyesnek tartja úgy, hogy a nyomás feleljen meg az optimális nedvesedési körülményeknek. E nyomásértéket 30-40 cm-ben jelöli meg, ha ennél nagyobb, csökken a beázási szelvény és nő a vizveszteség. A nyomás alatti vízadagolás során bekövetkező keresztirányú átnedvesedéssel foglalkozva GLEBOV és DEMENTEV ^1966] két fő esetet különböztet meg az átnedvesedés! profil alapján ( 7. ábra). Egynemű talajokban (7a. ábra) ennek alapján a nedvesítő csövek közti távolságot max. 1,0 - 1,5 m-re ajánlják, mig áteresztő feltalaj és kevésbé áteresztő altalaj esetén (7b.ábra), amikor a nedvesedési profilok gomba alakot vesznek fel, e távolság 3-5 m-re nőhet. Az átnedvesedés időbeli lefolyására vonatkozóan laboratóriumi kísérleteikből mutatnak be egy példát, amely az utóbbi esetre vonatkozik (8. ábra). Ugyancsak az átnedvesedés méreteire vonatkozóan ZETSCHE és NEWMAN [l966j azt tapasztalták, hogy az 1,3 cm átmérőjű lyukgatott, polietilén csövek mentén 2 órával az öntözés befejezése után a benedvesedett felület szélessége 66 cm, mélysége 91 cm, hét nap után 102 cm, illetve 122 cm volt.
