VÍZDOK: A felszín alatti öntözés helyzete (VMGT 49. VÍZDOK, Budapest, 1973)
3. A felszín alatti öntözés múltja
54 ellátott profilban 7,15 térfogat %-volt, mig a gátló réteg nél'lniliben 5,1 %, ami 28 % különbséget jelent, mégpedig elsősorban a cső feletti zónákban. Bármennyire is hasznosnak látszik ez a megoldás, nagyüzemi méretekben azonban eléggé nehezen kivitelezhetőnek tűnik a korszerű csőfektetési igények ismeretében. A nyomásviszonyoknak a benedvesedésre gyakorolt hatásával a kutatók részletesen foglalkoznak. Ennek ellenére bizonyos ellentmondások tapasztalhatók-. BOBCSEUKO |l956] szerint a nedvesítő csövekben a nyomás 0,2 -0,5 m között lehet. A nagy nyomás a felső talajrétegek intenzivebb beázását segiti elő. Az 1,0 m-t meghaladó túl nagy nyomás azonban a talaj kimosásának a veszélyével jár és az is előfordulhat, hogy a viz konoentrált sugárban tör a felszinre. A nyomás nélküli öntözés jelentősen rontja a felső rétegek benedvesedését és azzal jár, hogy az öntözővízből sok veszik el a mélyebb rétegekbe szivárogva. OSZTAPCSIK [l96lj elméleti megfontolásokból indul ki,elemezve a viz mozgásának mechanizmusát a talajban. A nedvesség mozgását a telitett és telítetlen talaj közti határfelülettől (a kapilláris zóna felé) mennyiségileg jellemző összefüggésből indul ki: WVK - WK q = -k • f° —%— ahol: q ... az áramlás irányára merőleges egységnyi felületen időegység alatt átáramló vízhozam k ... a talaj vizáteresztőképessége + ... a talaj térfogatsúlya w ^ ° VK ... a talaj vizkapacitás (max.) W K ... az összefüggő kapilláris viz megszakadásának megfelelő nedvességtartalom ... a talaj kapilláris vizemelése. Az össefüggésből látható, hogy a fajlagos vizhozam fordi-
