VÍZDOK: A felszín alatti öntözés helyzete (VMGT 49. VÍZDOK, Budapest, 1973)
3. A felszín alatti öntözés múltja
39 kulákból álló szerves vegyületek, amelyek magas hőmérsékleten képlékenyek, a szokásos alkalmazási hőmérséklettartományban rugalmasak, hajlékonyak és alacsonyabb hőmérsékleten merevekké válnak. Mindkét műanyag a talajban előforduló valamennyi a- nyaggal szemben kémiailag abszolút ellenálló és a talajban e- lőforduló élő szervezetek sem támadják meg. Mindamellett az összehasonlításnál felmutatott kedvezőbb tulajdonságai miatt egyre inkább a PE csövek alkalmazása terjed a PVC-vel szemben. A föld alá fektetett csővezetékeknél kívülről nyomásra i- génybevett üreges testekről van szó, amelyeknek szilárdsága a falkeresztmetszet tehetetlenségi nyomatékának (i) és rugalmasság! modulusának (E) szorzatával növekszik. Az a követelmény, hogy a cső a talajban alakváltozást ne szenvedjen, úgy fogalmazódott meg [kNOBLOCH, 1966], hogy az alakváltozásra utaló jellemző szám (z), 10-nél kevesebb kell, hogy legyen: ahol a már ismerteken kivül, P a talajterhelés, kp, és d, a cső átmérője cm, E és I dimenziója kp/cm2, illetve cm^. Az ilyenirányú vizsgálatok szerint a polietilén csövek nagyobb falvas- tagságot igényelnek, viszont előnyük, hogy sima fal esetén is hajlékonyak és igy nagy hosszban tekercselve szállíthatok [wiLLNER, 1963]. A boltozati szilárdságot a csőfal hullámosi- tásával, bordázásával lehet növelni. Ez esetben azonos rugalmassági modulus mellett a tehetetlenségi nyomaték növekedése biztosítja a szilárdság növekedését a csőfal vastagságának egyidejű csökkenése mellett [íCNOBLOCH, 1965]. A hagyományos csőanyagokkal szemben a müanyagcsövek hidraulikai vonatkozásban is több különbséget mutatnak. Mindenekelőtt, a müanyagcső nem rendelkezik mechanikai érdességgel, ha azoktól a forgácsoktól eltekintünk, amelyek a fúrási technológiával végzett réskészitésnél a nyilások szélén maradhatnak.
