VÍZDOK: A felszín alatti öntözés helyzete (VMGT 49. VÍZDOK, Budapest, 1973)
3. A felszín alatti öntözés múltja
36 a talajba, olyan porózusságot lehet kiválasztani, amely lehetővé teszi, hogy a nedvesség a kapilláris vizmozgás intenzitását megközelítő módon terjedjen a talajban a nedvesitőcsövek felszínéről, ezzel kapcsolatban a szivárgási veszteségek minimumra csökkenthetők, s könnyebb a talajt egyenletesen benedve- siteni az öntözőcső hossza mentén. Kísérleteinél 4, ill. 6 cm belső átmérőjű, 25-38 térfogat-százalékos porozitású kerámiacsöveket, illetve azbesztcement csöveket használ. Az egyes csőtagok hossza 55-60 cm. A porózus csövek illesztésénél bitumenkiöntést alkalmaz. BOGUSEVSZKIJ [|l956j porózus kerámia ill. betoncsövek alkalmazásáról számol be. A csövek belső átmérője 4,1 cm, porozitásúk 24,5 %. Hasonló adatokat közöl B0BCSENK0 [l95ő] . Perehreszt nyomán ZAV0DN0V-M0R0Z0V 1962 60-70 mm belső átmérőjű, 0,8 - 1,2 m-es csőtagokból álló kerámiacsöves rendszerről szól, ahol a csőhossz növelése az illesztések (tehát a vizkibocsátó nyílások) számának csökkentését szolgálta. KICSIGIN [l958] ugyancsak kerámiacsöveket használ az általa kialakított különleges célokat is szolgáló felszin alatti öntözési eljárásnál. A nedvesítő csővezetékek egymással vál - takozó szakaszai át nem eresztők, illetve perforáltak. Az 1,5- 2,0 mm átmérőjű nyílások a csőtengellyel 45°-ot bezáró sugarak irányában helyezkednek el a csőfalon. A perforált szakaszok félkörszelvényü homokkal töltött vályúkban fekszenek, amelyeknek végei homokfallal zártak. Később ugyanezzel a rendszerrel kísérleteket végeztek egyéb, olcsóbban előállítható csőanyagokkal, fenolos nyersaszfalttal bevont kartonnal, illetve nagy mechanikai szilárdságú, faggyal szemben ellenálló, kis fajsúlyú és kémiai hatásokkal szemben ellenálló különleges üveggel. DÖRTSR [1962] rendkívül figyelmet érdemlő, nagy terjedelmű kísérleteiben (1950-58) teljesen porózus, ill. tetőporózus
