VÍZDOK: A felszín alatti öntözés helyzete (VMGT 49. VÍZDOK, Budapest, 1973)

3. A felszín alatti öntözés múltja

21 désiink középpontjában van és amely jelen kutatásunk főfelada­tát képezi. Fentiek mellett röviden áttekintjük azokat a kü­lönleges felszin alatti öntözésre szolgáló e1járásokat, beren­dezéseket , amelyek e témában a fejlődés során figyelmet érde­melnek. A talaj fizikai viszonyainak kellő figyelembevétele nél - kül, az égetett agyagcsöveB lecsapolás multszázadbeli elterje­dése alapján világszerte kifejlődött egy még ma is használt egyszerű formája a félsz in alatti öntözésnek, amelynél a meg­lévő vizelvezetésre szolgáló csővezetékeket használják fel ön­tözésre olymódon, hogy a nyilt gyűjtőcsatornák elzárásával a levezetett vizet (esetleg odavezetett "idegen" vizet) beduz- zasztják, s visszairányitják a lecsapolórendszerbe ( drénduz - zasztás) [pÖRTER, 196l]. A külső vizpótlásra, a fejlesztett változatnál azért van szükség, mivel a dréncsövek az ásványi talajokon éppen akkor nem szállítanak vizet, amikor arra a nö­vényeknek szüksége lehet. Annak ellenére, hogy a kezdetleges megoldások költségesek és komplikáltak voltak, s megalapozatlanságuk, valamint eset­legességük miatt csak ritkán váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, a felszin alatti öntözésnek ez a módja tovább fej­lődött, s idők során világossá vált alkalmazási területe, s végrehajtásának módja. Németországban, számos, többé- kevésbé sikeres megoldás után, JANERT [l934, 1939] kutatásai szabják meg alkalmazási területét, magas talajvíz, illetve láptalajok esetére. Fox, Phelan et al [FOX, PHELAN, CRIDD1E, WAYNE, 1956] az Egyesült Államok-beli eredményekről számol be "olyan terü­leteken, ahol az öntözés célja egy, már eredetileg is viszony­lag magas talajvizszint emelése, vagy pedig egy át nem eresztő talajréteg feletti vízállás állandó, vagy időleges fenntartó­3.11. Kombinált drénezési-öntözési eljárás (Talaj viz szint-szabályozás)

Next

/
Thumbnails
Contents