VÍZDOK: A felszín alatti öntözés helyzete (VMGT 49. VÍZDOK, Budapest, 1973)

5. Összefoglalás, következtetések

105

módjáról. Ez a kérdés annál inkább érdekes, mivel egybehangzó az a vélemény, hogy a nedvesítés térbeli hatása a csőátmérővel összefüggésben van.

A vízadagolás a nedvesitőcsövekbe, illetve a talajba történhet nyomással, vagy anélkül. Ezzel kapcsolatban alapvetően két nézet alakult ki. Az egyik szerint - elsősorban talajtani és termesztési, továbbá vizkészletgazdálkodási szempontok a- lapján - megengedhetetlen a nyomás alatti vízadagolás. A másik, vízellátási, nedvesedési, s nem utolsósorban a kialakítható berendezés méretei szempontjából bizonyos - bár nem nagy- nyomás alkalmazásának hasznára mutat rá. Mindkét irányzat szellemében számos kutatást végeztek. A nyomás nélküli vízadagolás elvén megvalósítható félsz in alatti öntözés körvonalai ezek a- lapján jobban kirajzolódnák. Ugyanakkor biztató, jelek Vannak az alacsony, az egész rendszerben kiegyenlített nyomású, berendezések működésére. A kérdés mindenesetre még nem tekinthető véglegesen eldöntőttnek - illetve mindegyik megoldás életképes - annál is inkább mivel a vízadagolás ilyen vagy olyan módja, nagymértékben kihat a vezetékek mélységére, egymástőlm- ló távolságára, a vezetékek hosszára és ezek többé- kevésbé szükséges esésére, melyeket a hossz- és keresztirányú nedvesedési viszonyok határoznak meg.

E tekintetben, bár nagyon sok kísérletet végeztek, éppen a sok befolyásoló tényező'- speciális termőhelyi adottságok miatt - még sok a bizonytalanság, az eredmények nehezen általánosíthatók. A javasolt értékek között igen nagy eltérések vannak. Az adatok sok esetben qualitativ, nem pedig rendszeres, objektiv értékelésre alkalmas kísérletekből származnak.Kétségtelen azonban, hogy a nagyságrendeket eldöntik, s igen értékesek a továbblépés szempontjából.

Hasonló bizonytalanság, sokszor ellentmondásosság uralkodik az öntözés rendje tekintetében. Kincs kialakult álláspont az öntözővíz adag, az öntözés gyakorisága és időtartama vona-