VÍZDOK: A cseppenkénti öntözés Magyarországon (VMGT 71. VIZDOK, Budapest, 1975)
2. Magyarországi kutató-fejlesztő munka a cseppenkénti öntözés bevezetésére - 2.2 Csepegtető öntözőberendezések kialakítása
87 cT = olyan, a kereskedelemben kapható csőátmérő választék, melyből a szárnyvezeték számára megfelelő érték kiválasztható hg.^ = az egyes csepegtető testek közös alapsikra vonatkoztatott geodetikus magassága (amennyiben ennek a figyelembevétele is szükséges). A számitások során háromféle feladatot különböztethetünk meg: 1. A szárnyvezeték számára megfelelő csőátmérő kiválasztása után a rendelkezésre álló csepegtető test készletből az alkalmazható méretek szárnyvezeték menti kiválasztását úgy kell meghatározni, hogy a szárny menti vízadagolás a lehető legegyenletesebb legyen. 2. Ismert a megtervezett vagy már megépített szárnyvezeték minden adata. Ekkor tetszőleges betáplálás oldali nyomásmagassággal kell meghatároznunk a szárnyvezetók mentén ténylegesen kialakuló vizhozameloszlást, azaz az öntözőtesteken át ténylegesen kiadagolt értéket. Ez a szárnyvezeték állandósult üzemű szimulációját jelenti. Megjegyezzük, hogy az 1. pontban ismertetett feladat megoldása során közbenső lépésként az itt ismertetett feladat megoldására is szükség van. 3. Ez csupán annyiban tér el az 1. alatt ismertetett feladattól, hogy a szárnyvezeték belső átmérője a hossz mentén többféle értéket is felvehet, aszerint, hogy milyen átmérőjű csővezetékek kaphatók a kereskedelemben. Ebben az esetben a szárnyvezetéknek azt az optimális összetételét kell meghatároznunk, amely a legkisebb beruházási költséget eredményezi .Az átmérők ismeretében azután az 1. alatti feladathoz hasonlóan meg kell határozni az öntöző testek szárnyvezetók menti kiosztását oly módon, hogy a hossz menti vizhozam kiadagolás a lehető legegyenletesebb legyen.
