VÍZDOK: A cseppenkénti öntözés Magyarországon (VMGT 71. VIZDOK, Budapest, 1975)
2. Magyarországi kutató-fejlesztő munka a cseppenkénti öntözés bevezetésére - 2.2 Csepegtető öntözőberendezések kialakítása
80 A programok a választható csepegtető test típusok Q - H jelleggörbéjének és a PEMO 16 mm belső átmérőjű szárnyvezetékeinek nyomáseloszlását leíró egyenlet paramétereinek ismeretében a szárny menti valamennyi csepegtető testre biztositja:- az első csepegtető testével azonos vizszállitástés megadja az ehhez a vizszállitáshoz és az ott várható nyomáshoz tartozó- legkedvezőbb nyilásátmérőt, illetve menetszámot, végül az utolsó csepegtető test adatának meghatározása után megszámolja, hogy- a szárny mentén hány darab szükséges a 4. táblázatban megadott egyes csepegtető test méretekből. A két program működési vázlatát az 51. és 52. ábrákon lévő blokkdiagramok mutatják be. A programok kipróbálásakor a VITUKI-ban úgy találták, hogy a 16 mm—es belső átmérőjű PEMO csövek alkalmazása esetén vízszintes terepen 300 m hosszúságig minimális méretváltoztatásra van szükség mind a VITUKI típusú, mind a magyar spirál csepegtető testek használata esetén (53-56. ábrák). A 47-49. ábrák a PEMO gyártmányú müanyagcsőből (# 19 és 16 mm) kialakított szárnyvezetékek mentén a VITUKI-ban mért nyomáseloszlást tűntetik fel, különböző betáplálás oldali ”kezdő" nyomásérték és különböző típusú csepegtető testek alkalmazása esetén. A 47-49. ábrák még jól mutatják a különböző intenzitású csepegtető testek hatását a kialakuló nyomáseloszlásra. Bár a nyomáseloszlás hossz menti változását folytonos összefüggés tünteti fel, erről tudnunk kell, hogy az mindig egyenes szakaszokból álló poligont helyettesit. Két-két csepegtető test között ugyanis a szárnyvezetékben áramló vizhozam értéke nem
