VÍZDOK: A cseppenkénti öntözés Magyarországon (VMGT 71. VIZDOK, Budapest, 1975)

2. Magyarországi kutató-fejlesztő munka a cseppenkénti öntözés bevezetésére - 2.2 Csepegtető öntözőberendezések kialakítása

73

gekre - differenciál-manomótereket használtak fel a VITUKI—ban az egyes csőszakaszokon üzem közben előálló nyomáscsökkenések mérésére. A differenciál-manomótereket azonban nem egyforma hosszúságú csőszakaszok nyomáscsökkenósénak a mérésére állították be, hanem - turbulens vizmozgást tételezve fel a szárnyak elején - növekvő szakaszok veszteségeinek meghatározását végezték segítségükkel. Ugyanakkor a csatlakozó fejen a nyomásszabályozó utáni és a szárnyvezetók végén lévő dobozos (nanométerekkel a kezdő és végső nyomás-értékeket határozták meg. A mérőrendszer elrendezését a 44-46. ábrákon mutatjuk be.

A nyomáseloszlás mérése során- az ausztrál dupla falú tömlő II (vékonyabb)- a 15 menetes magyar spirálos (l m-enkónt)- a 0,3 mm átmérőjű VITUKI csepegtető testes (2 m-enkónt)

és- a 0,7 mm átmérőjű VITUKI csepegtető testes (2 m-enfeónt)

szárnyvezetókek 150, illetve 100 m-es hosszúságú darabjait mérték be.

A nyomáseloszlás mérések eredményeiként a 47-50.ábrák mutathatók be.

A csepegtető szárnyvezetékek nyomáseloszlásának vizsgálati eredményeként az alábbi megállapítások máris rögzíthetők;- a 16 mm-es belső átmérőjű PEMO csövekben a nyomásvesz- tesóg aránylag kicsi, még akkor is, ha a választott csepegtető testek viszonylag sűrűn helyezkednek el;- a nyomásveszteség - a várakozásoknak megfelelően - a vezetékek elején nagy, majd fokozatosan csökkenve - nagyobb hosszúságú szakaszon - a nyomás szinte alig változik;- az ausztrál dupla falú tömlő (il. vékonyabb) változaté-