VÍZDOK: A cseppenkénti öntözés Magyarországon (VMGT 71. VIZDOK, Budapest, 1975)
2. Magyarországi kutató-fejlesztő munka a cseppenkénti öntözés bevezetésére - 2.2 Csepegtető öntözőberendezések kialakítása
69 A kapott rengeteg adat viszonylag nagy szórást mutat. Az adatok szóródása azonban nem tulajdonítható egyedül a mérések hibáinak. Valamennyi adat ismertetése helyett a 3. táblázatban csupán a mérések adataiból objektiven reprezen.tativnak minősíthető néhány értéket közlünk. Éspedig- a szárny mentén mért legkisebb és legnagyobb, valamint- a szárny első és utolsó három csepegtető testének átlagos, 1/h-ban kifejezett vizhozamát. Néhány jelentős következtetés ezekből az adatokból máris levonható volt:- valamennyi szárny esetében (beleértve az ausztrál dupla falú tömlőket) a csepegtető nyílások egyedi tulajdonságai sokkal inkább befolyásolták a vizhozamelosz- lást, mint a nyomásveszteség;- valamennyi szárny (beleértve az ausztrál tömlőket is) esetében a szárny végén legtöbbször 10-15 %-kal kisebb vízhozamok voltak mérhetők, azonban előfordultak nagyobb, vagy fordított arányok is;- valamennyi szárny esetében csak minimális nyomáscsök- kenós volt tapasztalható a szá'rnyvezeték elején és végén elhelyezett manométerekkel;- a nyomáscsökkenés mértéke az ausztrál dupla falú tömlők közül a II (vékonyabb) esetében nagyobb (30-50 %) volt, s - a cég ismertetőivel szemben - ennek megfelelően a vízhozamok is csökkentek a szárny vége felé. A vizsgált csepegtető szárnyvezetékek nyomáseloszlása A nyomáselosziás vizsgálatakor - tekintettel az előző vízhozameloszlás vizsgálatok alapján várható kis nyomás vesztesé—
